rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

NATO-Oroszország: óvatos diplomácia némi éllel


Belgium

NATO-Oroszország: óvatos diplomácia némi éllel

Rettegés és lövészárok ásás – Ukrajna és Oroszország határán egyre nagyobb a feszültség. Kijev attól tart, hogy az orosz katonák nem állnak meg a Krím-félszigeten, erre utalhatnak a csapaterősítések a határ orosz oldalán.

Nem lesz új hidegháború, de a NATO tagok nem hagyják magukat megfélemlíteni – ezt már Barack Obama mondta szerdán Brüsszelben.

- Mi mindig megtartjuk a fogadalmainkat, nem felejtjük el a kötelezettségeinket, vagyis megvédjük a szövetségeseink önállóságát, területi integritását. A NATO tagok soha nincsenek egyedül. A Balti államok felett most is járőröznek vadászgépeink, Lengyelországban is megerősítettük a jelenlétünket és veszély esetén készek vagyunk további lépéseket tenni – közölte az amerikai elnök, ám hozzátette, hogy nem keresik a konfliktust Oroszországgal és a diplomácia kapuját mindig nyitva hagyják.

24 évvel ezelőtti konfliktusnak isszák a levét

Március eleje óta a NATO repülői vigyázzák a tagállamok légterét Európa keleti és déli részén, ami egyben erődemonstráció is Moszkva felé.

A NATO és Oroszország közötti feszültség a hidegháború végéig nyúlik vissza. 1990-ben Oroszország szóbeli ígéretet kapott: ha támogatja Németország újraegyesítését, a NATO nem terjeszkedik kelet felé.

A szóbeli ígéret ellenére a NATO 1999-ben a varsói szerződés három egykori tagját is soraiba emelte: Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot, majd 2004-ben újabb hét tagot, köztük a Balti államokat, akik egykor a szovjet birodalom részét képezték. Vagyis a NATO és Oroszország határa most már összeér.

A szövetségesek eközben attól félnek, hogy geopolitikai okokból Moszkva a Krímen kívül más oroszajkú térséget is bekebelezne.

- Most a Dnyeszter Menti Köztársaság és Odessza miatt aggódunk. A lehetőség és a képesség is megvan rá, hogy odacsatolják őket Oroszországhoz. A szándékról ugyan egyenlőre nem tudunk, de hasonló retorikát használnak, mint a Krímmel kapcsolatban – mondta a NATO európai erőinek főparancsnoka, Philip Breedlove.

A Krím önrendelkezését nehéz nyugati szemmel elfogadni. Putyin elnök Koszovót hozza fel példának. Szerbia egykori tartománya 2008-ban nyugati támogatással kiálltotta ki függetlenségét. Az orosz elnök akkor nyíltan tiltakozott és precedens értékű eseménynek nevezte a lépést. Az akkor eldobott bumeráng pedig most visszaütött.

A Krím sorsa úgy tűnik, eldőlt, a NATO nem fog közbeavatkozni, hacsak nem éri támadás valamelyik tagállamát, de Putyin elnök ezt a kockázatot feltehetően nem vállalja.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Hiába a kártérítés, dühösek az eltűnt gépen utazók rokonai