rendkívüli hír

Népszavazást akarnak a krími tatárok

Éppen ezt olvassa:

Népszavazást akarnak a krími tatárok

Betűméret Aa Aa

A krími tatárok is népszavazás formájában akarják elmondani véleményüket arról, hogy Ukrajnához vagy Oroszországhoz tartozzon-e a térség.

A tatárok eddig az egységes Ukrajna mellett emelték fel hangjukat. A kijevi Majdanon a frontvonalon harcoltak Viktor Janukovics megbuktatásáért, korábban részt vettek a narancsos forradalomban is.

A krími tatárok nemzetgyűlésének elnöke kiemelte, hogy a Krím a tatárok földje.

- Mi ugyan alig 300 ezren élünk itt a Krímen, kevesebben vagyunk mint az oroszok vagy az ukránok, de ez akkor is a mi földünk és nincs más hely ahol élhetnénk, nincs más földünk, csak a Krím. Viszont minket senki nem kérdezett meg arról, hogy hol szeretnénk élni, milyen feltételek és uralom alatt – mondta Rafat Csubarov.

A muzulmán tatárokat Kun Béla vezetésével Sztálin deportáltatta a Krímről. Azzal vádolták őket, hogy a második világháború alatt összejátszottak a náci német csapatokkal. Az etnikai tisztogatás során körülbelül 60 ezer ember vesztette életét.

A tatárok Szovjetunió felbomlása után költözhettek vissza a térségbe, ám addigra házaikban már oroszok laktak. A jogi harcok azóta is tartanak. Az integrációjukat a kulturális különbségek is nehezítették. Az Orosz Egység nevű szélsőséges orosz szervezet tagjai rendszeresen és nyíltan támadják meg a tatár kisebbséghez tartozókat. Miután a Krími Autonóm Köztársaság egyoldalúan bejelentette elszakadását Ukrajnától, és a térség irányítását oroszbarát erők vették át, a nacionalista szervezet vezetőjét, Szergej Akszijonovot nevezték ki a térség miniszterelnökének. A tatár kisebbség tagjai arra panaszkodnak, hogy félnek a jövőtől. A sorsuk kérdéses, a népszavazás előtt mindenesetre Vlagyimir Putyin orosz elnök szeményesen beszélt vezetőjükkel a lehetséges együttműködésről.