rendkívüli hír

Gazdasági szankciókkal büntetnék Moszkvát

Éppen ezt olvassa:

Gazdasági szankciókkal büntetnék Moszkvát

Betűméret Aa Aa

A csütörtökön kezdődő uniós csúcson a vezetők újabb szankciókat hozhatnak Oroszország ellen a Krím félsziget annektálása miatt.

Angela Merkel német kancellár szerint Oroszország súlyos következményekre számíthat, ha nem változtat a politikáján. A szankciókon azonban Berlin is sokat bukhat, hiszen a két ország több mint 70 milliárd euró értékben kereskedik egymással. Az Európai Unió pedig Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, az orosz áruk 41 százalékát Európában adják el.

Az orosz export nagy része földgáz és kőolaj. A 28 tagú unióban néhány tagállam, mint például Nagy-Britannia alig használ orosz energiát, míg Lengyelország, vagy a Balti-államok szinte teljesen függnek a Gazprom szállítmányaitól. Az uniós csúcs másik fő témája ezért az lesz, hogyan csökkenthető Európa energiafüggősége Oroszországtól.

James Franey a Carnegie Europe kutatóintézet szakértőjét a hétvégi uniós csúcs előtt kérdezte arról, milyen lehetőségei vannak Európának az orosz energiafüggőségtől való szabadulásra.

- Csütörtökön uniós csúcs kezdődik és Angela Merkel máris az Oroszország elleni szankciókról beszél. Ön szerint tettek is követik majd a szavait?

Judy Dempsey, Carnegie Europe: – Szerintem ő már tettekre váltotta a szavait a szankciók első lépcsőjével. És most nincs más választása, mint folytatni a kemény fellépést Oroszországgal szemben. Ha letér erről az útról, azzal aláásná az Európai Unió egységét és kohézióját. Most egészen másként tekintenek az Oroszországhoz fűződő viszonyra, és ez új dolog.

- Ön azt állítja, hogy alapjaiban változik Németország és Oroszország kapcsolata. Németország mindig elnéző volt Oroszországgal és most ez megváltozik.

- Angela Merkel 2005-ben, amikor elfoglalta hivatalát, kemény volt Oroszországgal szemben, de aztán más szempontokra figyelt. Azonban az elmúlt két évben, amióta Putyin ismét elnök lett és Oroszországban romlott a helyzet, Merkel többször is felemelte a szavát. Azonban az ukrán válsággal és a krími beavatkozással Oroszország rengeteget ártott a németországi kapcsolatainak. A német-orosz viszonyban fordulat állt be, Putyin azt kockáztatja, hogy elveszíti Németországot, mint az Európai Unión belüli legfontosabb szövetségesét.

- Milyen szankciók jöhetnek Ön szerint? Sokak szerint gázszállítási szerződéseket fognak felmondani, hogy Oroszország költségvetésére mérjenek csapást. Ez reális?

- Először is meg kell vizsgálni, legális-e felmondani a hosszútávú szerződéseket. Másrészt egy ország megszállása sem törvényes. De ha belevágnak az orosz szerződések lenullázásába, jobb ha bebiztosítják magukat: többirányú energiaellátás, feltöltött tározók kellenek. És biztosítani kell, hogy ez nem érinti a kelet-európaiakat, akik nagyrészt Oroszországtól függenek. Ez a válság ismét a középpontba helyezi az energiahordozók politikai szerepét. Nyilván komolyan újra kell értékelni, milyen energiapolitikai együttműködést szeretnénk. Oroszország sokat veszíthet ebben a versenyben, többet, mint Európa, hiszen itt azért vannak még tartalékok. Kevés az idő, de gondolkodni kell ezen.

- Ha törlik ezeket a szerződéseket, akkor a rubel árfolyama is zuhanna. Mi lenne ennek a hatása Putyinra és Oroszországra?

- A rubel árfolyama már most is zuhan, a Gazprom pedig az ukrán válság első napjaiban 12 milliárd eurót veszített a részvényei értékéből. Es sok pénz. És előbb, vagy utóbb az orosz középosztály is megérzi majd ezt. Például a belföldi gázárakban sok az állami támogatás. Ez pazarláshoz vezetett, hiszen a Gazprom az európai bevételeire hagyatkozhatott. Ha csökkennek ezek a bevételek, Putyinnak újra kell majd gondolnia a saját energiapolitikáját. Ez gondot jelenthet majd neki.