rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Elkezdődött a Biszku-per


világ

Elkezdődött a Biszku-per

Nem tett vallomást tárgyalása első napján Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban háborús bűntettel vádolt egykori pártvezető.

A Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött perben a 92 éves vádlott nem járult hozzá, hogy a tárgyaláson róla kép és szavairól hangfelvétel készüljön. A tárgyalást ennek ellenére nagy sajtóérdeklődés kísérte, az idős vádlottat két nő támogatta a tárgyaláson. A tárgyaláson a hallgatóság soraiban részt vett több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György.

A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az MSZMP központi, irányító és döntéshozó testületének és az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat, mely részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt.

A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta és a vád szerint eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak.

Az egykori pártvezetőt most azért álíltották bíróság elé, mert a fegyveres alakulatoknak a polgári lakosságra leadott sortüzeire a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A karhatalom sortüzet leadó tagjait az ügyészség szándékos emberöléssel vádolja, többek között az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott “vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek haltak meg, egyikük csupán 10 éves volt.

Az ügyészség szerint ezek a tettek háborús bűntettnek minősülnek, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Két perből csináltak egyet

A vádiratban egyesítettek egy korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét nyilvánosan tagadta.

A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku korábbi vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatból állnak és lényegük, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint ugyanis történelmi tény, hogy 1956-ban ellenforradalom volt.

A pert iratismertetéssel folytatták, szakértői véleményekből, illetve Biszku több száz oldalas életútinterjújából olvastak fel részleteket. Ebből kiderült: Biszku 1921-ben született a Bereg megyei Márokon, hat elemi után szakmunkás, szerszámgéplakatos, hűtőgépszerelő-képesítést szerzett, majd a politikai főiskola két-, illetve a katonai akadémia egyéves képzésén vett részt és kerületi párttitkárként automatikusan őrnagyi rendfokozatot kapott.

Biszku a korábban készült, idézett interjúban arról beszélt: Nagy Imre és egy-két másik személy kivételével kisemberek kerültek a bíróság elé. Az interjúban azt is elmondta, tudott atrocitásokról, de sortüzekről, például a vádban is szereplő salgótarjániról nem.

Kampányt csinálnak a perből?

A vádlott védőügyvédje több ponton is kifogásolta az eljárást: mint mondta, furcsa, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el – bár, mint mondta, ez a jelenlegi magyar szabályozással nem ellentétes -, továbbá az ügyvéd szerint az sem szerencsés, hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, ami a politikai közbeszéd része.

Biszku ügyvédje újságíróknak elmondta: a vádhatóságnak kell bizonyítania védence bűnösségét, ám megítélése szerint se okiratok, se tanúk nem támasztják alá, hogy Biszku bujtotta volna fel azokat, akik a tömegbe lőttek.

Biszku Bélát a bírósági épületből a tárgyalás után több mint fél órával rendőrök zárt alakzatban, testükkel fedezve kísérték ki az utcán rá várakozó személyautóhoz.

A büntetőper bizonyítással folytatódik, amelynek során hosszas iratismertetésre és néhány tanú meghallgatására lehet számítani. Az elsőfokú ítélethirdetésre akár már a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet.

(MTI alapján)

világ

Továbbra is rejtélyes a maláj repülőgép eltűnése