rendkívüli hír

Gyenge lábakon áll a Krím-félsziget gazdasági önállósága

Éppen ezt olvassa:

Gyenge lábakon áll a Krím-félsziget gazdasági önállósága

Betűméret Aa Aa

Sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy a Krím-félsziget gazdasága kész-e arra, hogy önállóan is megálljon a lábán.

A terület elsősorban a turizmusra alapozhat, olyan feketet-tengeri üdülőhelyekkel, mint Jalta, habár az utazásszervezők már hatvan százalékos visszaesésről beszélnek a válság miatt.

Ukránok és oroszok milliói járnak ide minden évben.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy pontosan mennyivel járul hozzá ez a szektor a Krími Autonóm Köztársaság gazdaságához.

A hivatalos adatok szerint a térség GDP-je tavalyelőtt 3 milliárd eurót tett ki, ennek a hatvan százalékát a szolgáltatások adták, 16 százalékát az ipar és egytizedét a mezőgazdaság.

A Krím-félszigeten a búza, a kukorica és a napraforgó mellett a bortermelés segíti az ott élő kétmillió ember megélhetését. A helyi ipart elsősorban a vegyi üzemek és a vasérc bányászat jelenti.

Ukrajna központi költségvetése évente 300 millió dollárral támogatja a Krími Autonóm Köztársaságot, ez tavaly a büdzsé 63 százalékát adta.

A félszigeten nagyon kevés az energiaforrás, az állami cég ugyan 1,6 millió köbméter gázt minden évben kitermel a Fekete-tengerből, de ez önmagában kevés.

Ahhoz pedig nincs kiépített infrastruktúra, hogy Oroszország a térség segítségére siessen.

Így az energia nagy része Ukrajnán keresztül jön. A Krím-félsziget Ukrajnától kapja a felhasznált villamosenergia több mint 80, és a gáz 65 százalékát.

A Krím-félszigeten vízből sincs sok, a szükségletek 85 százalékát megitn csak Ukrajna biztosítja. A térség mezőgazdasága pillanatok alatt megérezheti ennek a hiányát.

Mindeközben Oroszország 100 millió dollárt fizet azért, hogy a fekete-tengeri kikötőben állomásozik a hadiflottájának egy része. Ezen kívül Moszkva már jelezte, hogy kész több egymilliárd dolláros segítséget nyújtani a térségnek.