HIRDETÉSEgy éve, megválasztása után Ferenc pápa stílusával sok mindenkit meghódított. Formailag teljesen megváltoztatta a katolikus egyház kommunikációját, de megváltozott-e valójában az egyház? Erre kereste a választ a News+ riportere, aki Philippe Barbarinnel, Lyon érsekével beszélgetett.
Milyen következtetéseket tudunk levonni az új pápa első éve után?
- Nem hittük volna, hogy ilyen energia lesz az új pápában, ennyi lendület. Amikor megválasztottuk, tudtuk, hogy sok minden meg fog változni, hiszen Dél-Amerikából érkezett, ami olyan mint egy új világ. Tudta, hogy a világ összes katolikusának 40 százaléka Latin-Amerikában él? Szóval, teljesen helyénvaló, hogy a pápa is onnan származzon.
Ez az új stílus csak kommunikáció, vagy tényleg része Ferenc pápa személyiségének?
- Minden leegyszerűsödött. Mért utazzak mondjuk egy szép Mercedes-ben, amit a pápának ajándékoztak, amikor egy autóra van szükségem? Egy autó nem azért van, hogy szép legyen, hanem azért, hogy elvigyen A pontból B pontba. Nem? Ha le lehet egyszerűsíteni a dolgokat, az jó.
A stíluson, a külsőségeken kívül, mélyen ott van a lényeg: el tudjuk-e képzelni, hogy az egyház mondanivalója alapjaiban változott meg Ferenc pápaságának eddigi egy éve alatt?
- A dogmákban, a szentségekben nincs változás. Nekünk egy urunk van, egy hitünk, egy keresztségünk. Néha ezt a szemünkre is vetik. Hogy mindig egy irányvonalat képviselünk. Én azt mondom, nem: nézzék, XVI. Benedek pápa ilyen volt, Ferenc pápa meg teljesen másmilyen. II. János Pál pápa pedig megint csak teljesen más. De a lényeg nem változik. És mi a lényeg? Az, hogy Jézus a világ megváltója. Mi a lényeg? Hogy az evangélium fény és örömforrása az összes nemzet számára.
Most akkor konkrétan: született-e már valami kézzelfogható reform?
- Nem. Mert az látszik, hogy nagyon elszánt, ugyanakkor egyelőre nagyon kevés döntést hozott. Lássunk erre egy példát: az államtitkárát. Egy magánál 25 évvel fiatalabbat választott. Aki nagyon jól ismeri a külkapcsolatokat, aztán meg ott vannnak a gazdasági ügyek. A cél az, hogy a pénzügyek átláthatóak legyenek. A finanszírozás mindig nagyon nehéz kérdés. Mert amint pénz van, rögtön vannak olyanok, akik rétennék a kezüket.
Térjünk át a pedofil-ügyekre, amelyekről oly gyakran hallani az egyház berkeiben. Mit gondol az ENSZ reakciójáról? A világszervezet ujjal mutogat a Vatikánra, amiért nem tett eleget ebben a nagyon érzékeny és fontos ügyben.
- Egy napon egy ügyész azt mondta nekem, hogy nagyon szeretné látni, amikor a közoktatás is felvállalja az ilyen ügyeket, ahogyan azt az egyház tette. A közoktatásban is rengeteg ilyen eset van ugyanis, csak nem beszélnek róla. Az egyházon belül ez mindenféleképpen katasztrófa. Ott a botrány még nagyobb. Miután ezek az emberek Isten szentségét prédikálják, és ha ezzel ellentétesen cselekszenek, az annál inkább elítélendő. Mindenesetre mi nagyon gyorsan lépéseket tettünk. Szerintem egyetlen eset is szörnyű, egyetértek Önnel, és nagyon örülök, hogy ezekről beszélünk, és nagy erővel szembe is szállunk velük. Ha az ENSZ megharagszik ránk, az csak jót tesz nekünk, mert ez az elvárás rákényszerít minket a harcra, méghozzá olyan határozott harcra, amelyet II. János Pál aztán XVI. Benedek is vívott, és most Ferenc pápa vív. Ebben a témában semmi kétség nincsen. Nagyon szeretném, ha mások is így küzdenének ez ellen a jelenség ellen, mert ez a csapás nem korlátozódik az egyházra: az egész társadalmat érinti.
Ferenc pápa aki az utolsó követőjük, aki utalt II. János Pálra és XVI. Benedekre is, ő reménykedik vajon ebben?
- Azt hiszem igen. Egy idős ember egyszer megérttette ezt velem. A következőket mondta:elégedett vagyok, nemsokára meghalok, de végignézhettem, kik követik egymást a pápai trónon. II. János Pál a remény pápája volt, aztán a hit pápája következett, XVI. Benedek, aki tanított minket a hitre, a maga finom módján szolgálta a azt. Most pedig a szeretet pápáját látom.
Az Euronews Christian Terras-t, a vallási, társadalomtudományi és nemzetköi témákkal foglalkozó francia “Golias” havi folyóirat főszerkesztőjét is megkérdezte a katolikus egyházfő pápává választásának első évfordulóján.
- Egy olyan korszakról beszélünk, amiről már a kezdetekor lehetett tudni, figyelemfelkeltő változást hoz. Már maga a mód, ahogyan Bergoglio a pápai trónra került. Nem kisebb feladatot vállalt magára, mint hogy visszaszerezze a katolikus egyház megtépázott, katasztrofális állapotban lévő hírnevét, miután elődje, XVI. Benedek önként, egészégügyi okokra, idős korára hivatkozva lemondott a pápaságról – mondta Terras.
És mit gondol a főszerkesztő az olyan aktuális témákról, mint az abortusztörvény vagy az azonos neműek házassága?
- Ez a pápa nem fog úgy tenni, mint az elődei – vélekedett Christian Terras. – Nem fog küldöttséget indítani Rómából Spanyolországba vagy Franciaországba, megmondani, hogy a melegházasság engedélyezése helytelen. Nem fogja azt mondani, hogy ez nem jó.
Hanem hagyja a helyi püspöki konferenciákat, hogy végezzék a dolgukat, hogy saját maguk találjanak megoldást a kialakult helyzetekre. Franciaországban az Ayrault-Hollande vezetéssel akarnak leszámolni, az indulatok a legkülönbözőbb áramlatokat viszik utcára. Spanyolországban a volt szocialista kormány a célpont, amely az abortuszt támogatta.
Ez a pápa taktikus. Ő nem fogja azt mondani a melegeknek, hogy amit tesznek, az természetellenes. Azt fogja kérdezni: “ki vagyok én, hogy bárki felett is ítélkezzek?” Nem fog olyat kijelenteni, hogy “ellenzem az azonos neműek házasságát”. Ő egyszerűen nem ezt a nyelvet beszéli – tette hozzá a főszerkesztő.