rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Guruló hidak golyós csapágyon


futuris

Guruló hidak golyós csapágyon

Együttműködésben a

Európa hídjainak a jelentős része az ötvenes-hatvanas években épült. Kibírnának-e egy földrengést? Érdemes-e megerősíteni őket, vagy olcsóbb újjáépíteni őket egy esetleges katasztrófa után? Ezt kutatják az Európai Bizottság tudósai.

A földrengéseket nem lehet megelőzni. Új technológiákkal azonban lehetséges a városi infrastruktúrát felkészíteni, hogy kibírjon egy esetleges katasztrófát.

Mesterséges földrengések

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában jártunk, ahol a tudósok éppen egy földrengés szimulációjára készültek. Két pillér stabilitását tesztelték: ilyeneken nyugszik sok ötven évvel ezelőtt épített híd – akkor a földrengésbiztos építkezés még nem volt szempont a tervezésnél.

A pilléreket lassan mozgatják egy meghatározott tengely mentén oda és vissza, így szimulálva azokat az erőket, amelyek földrengéskor érik a pilléreket.Érzékelők és nagyfelbontású kamerák rögzítik a pilléreken lezajlott változásokat. Az összegyűjtött adatok segítenek felmérni a földrengéshez kapcsolódó kockázatokat Európa-szerte.

- Ez afféle referenciaprojekt – magyarázta az Euronews tudósítójának Artur Pinto Vieira, a strukturális állapotfelmérést végző labor vezetője. – A cél, hogy Európában széles körben megerősítsék a hidakat és a felüljárókat azért, hogy jobban ellenálljanak a földrengéseknek.

Lassan rázott híd

A földrengés-szimuláció kevésbé látványos, mint azt várnánk, ugyanis itt a változások lassan következnek be, hogy aprólékosan megfigyelhessék és dokumentálhassák azokat.

- Egy tipikus földrengés tíz-tizenöt-húsz másodpercig tart. Itt, a laborban egy teszt három-négy, néha öt órán keresztül zajlik – mondta Martin Poljanšek, a labor építészmérnöke. – Így lehetséges aprólékosan követni, hogy egy földrengési ciklus során milyen ütemben rongálódik meg az infrastruktúra.

A kísérlet során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik pillér, amelyet golyós csapágy választ el a talajtól, sokkal kevésbé rongálódott. Hogy mi történik a híd többi részével, azt a tudósok számítógéppel modellezik.

- Létrehoztuk a híd modelljét, beleértve azt a két pillért, amelyet a maguk fizikai valójában is tesztelünk – mondta Pierre Pegon, a kísérlet vezetője. – Az így kapott adatok alapján módosítjuk a két pillér digitális helyzetét, majd ezekhez igazítjuk a híd többi részének modelljét is.

Gazdaságilag indokolt földrengésbiztosítás

Szóval indokolt-e utólag földrengésbiztossá tenni egy hidat, vagy jobban megéri kijavítani a károkat egy esetleges földrengés után? A virtuális modell minden esetben segít az optimális megoldás kiválasztásában.

- Ez a teszt elsősorban azt bizonyította, hogy a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben épült hidak nagyon sérülékenyek lennének egy esetleges földrengés esetén – nem elsősorban biztonsági, hanem gazdasági szempontból – vonta le a következtetést Fabio Taucer, a földrengésbiztos építkezés szakértője.- Másrészt megerősíthetjük, hogy az alap elválasztása a talajtól tényleg hatékony módszer arra, hogy megvédjük a hidat, így az egy földrengés után is használható maradjon.

http://elsa.jrc.ec.europa.eu/

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

futuris

Európai tudósok kutatják a diétás pizza titkát