rendkívüli hír

"A következő atomkatasztrófa Európában lesz"

Éppen ezt olvassa:

"A következő atomkatasztrófa Európában lesz"

Betűméret Aa Aa

Már három éve, hogy egy hatalmas robbanás átszakította a fukusimai erőmű tartályának a falát. Meglátogattuk a kísértetvárosokat, a kitelepítetteket és azokat, akik a maradás mellett döntöttek.

Koikenaganuma ideiglenes lakókomplexum, amelyet a cunami idején Fukushimában lakó családok elszállásolására építettek. Az atomerőmű harminchat kilométerre van. Hétköznapi emberek élnek itt – boltosok, gazdák és így tovább – akiknek az élete 2011. óta teljesen megváltozott.

Nincs meg a ház, csak a hitel

- Elvesztettük az otthonunkat és bezárt a kórház, ahol dolgoztam – mesélte az Euronews riporterének egy asszony. – Mindenki szétszóródott. Aggódom a jövőnk miatt. Még mindig fizetem a lakáshitelt az után a ház után, amit el kellett hagynom. A hitelt talán át lehet ütemezni, de félek, soha nem élhetek abban a házban.

- Azt mondták, kétezertizenhat áprilisában hazatérhetünk, de a szennyezés megszüntetése sehova nem halad – mondta érzelemtől átfűtött hangon egy másik. – Ártatlan vagyok, de börtönbe zártak egy nukleáris baleset miatt. Mert nem vagyunk szabadok, ez itt börtön. És mindez egy atomerőmű miatt.

Nem a sugárzás gyilkol, hanem a stressz

A fukushimai katasztrófa egészségügyi következményeit még nem lehet teljesen felmérni. Az erőműtől huszonhárom kilométerre található településen, Minamisomán járunk, ahol Tomoyoshi Oikawa neurológus osztotta meg velünk a tapasztalatait.

- A legnagyobb gond a lakosság összetételének megváltozása. Az evakuáció után elsősorban az idősek tértek vissza, és nagyon kevés gyerek. Ha ez így megy tovább, a város meghal – mondta az orvos. – A világ azt hiszi, hogy itt magas a sugárzás. Holott a kutatásaink szerint a terület biztonságos, de az emberek nem térnek vissza a pletykák miatt. A robbanás idején magas volt a sugárzás – folytatta – de hat hónappal később viszont a sugárzási szint megfeleződött. Most pedig elhanyagolható. Ha az élelmiszerláncot ellenőrzik, akkor nincs krónikus sugárfertőzöttség. Nagyobb mentális kárt okoz az, hogy az emberek még mindig ideiglenes szálláson élnek. Nőtt az agyvérzések száma. Szerintem nem a sugárzás, hanem a stressz miatt.

A TEPCO nem nagyon tudta, mi folyik

A sugárzás szemmel nem látható, de egyszerű vizsgálatokkal kimutatható, például egy zsebre tehető Geiger-számlálóval. A Tokiói Elektromos Művek időről időre tart sajótájékoztatókat, és sűrűn frissíti a weboldalát is. Ugyanakkor sokan kritizálták a vállalatot azért, mert nem tájékoztatott időben arról, mi is történt az erőműben. A TEPCO egy alkalmazottja beleegyezett, hogy nyilatkozzon nekünk, ha a személyazonosságát titokban tartjuk.

- A japánok nem bíznak már többé a TEPCO-ban – mondta a férfi. – Eltitkolták, mennyire megfertőződött a talajvíz. Ha valami nagyobb baj van, azt bejelentik, de ha a tartályból radioaktív anyag szivárog a vízbe, egy szót se szólnak. Iszonyú mennyiségű radioaktív törmelék maradt, még nem tisztították meg a területet. A TEPCO szerint negyven évbe telik, de szerintem annyi sem lesz elég. Az emberi lény ostoba, mindig újra hibázunk. Ezt a veszélyes technológiát, az atomenergiát nem lenne szabad használni.

- A kormány tizenegyedikén este az erőmű körül három kilométeres körben rendelte el az evakuációt – emlékezett vissza a közeli Naraha város egyik önkormányzati kéviselője, Kiicsi Macumoto. – Ez már azután volt, hogy a tévében láttuk, mi történt. Tizenkettedikén felhívtak minket a TEPCO-tól, hogy veszélyes helyzet alakult ki az erőműben. Hidrogénrobbanástól tartottunk, holott az már azelőtt megtörtént, hogy felhívtak minket. A TEPCO viszont nem nagyon tudta, mi folyik. Mi tudtuk, hogy kitelepítenek minket, ezért kapcsolatba léptünk a helyi hatóságokkal, hogy felkészüljünk.

A szellemváros macskái

Akadt azonban, aki nem menekült el.

- Nem terveztem, hogy itt maradok, de akik elmenekültek, itt hagyták a kutyákat és a macskákat megkötve. Amikor láttam, hogy nem kapnak vizet és élelmet, segíteni akartam – mesélte egy környékbeli gazda, aki végül nem hagyta el az otthonát. – Így kezdődött, de nem gondoltam, hogy ez így megy majd három évig. Azt hittem, a japán atomerőművek száz százalékig biztonságosak. De Amerikában, Csernobilban és Japánban is volt ilyen baleset. A robbanás után senki nem tudta, mit kellene csinálni. Sem a TEPCO, sem a kormány nem tudta kezelni a helyzetet. A világnak még mindig nem volt elég az atomenergiából. Ez röhej. A következő ilyen katasztrófa Európában lesz. A területet nem lehet megtisztítani. A TEPCO az elejétől fogva hazudott.

Háromszázezer embert telepítettek ki Fukusimáról a katasztrófa idején. A japán kormány becslései szerint közülük százharmincnyolcezren ma is ideiglenes szállásokon élnek.

Norwegian Refugee Council