rendkívüli hír

Oroszország fellép a Krímért? És hova ürítették az ukrán államkasszát? - riportok az ukrajnai válságról

Éppen ezt olvassa:

Oroszország fellép a Krímért? És hova ürítették az ukrán államkasszát? - riportok az ukrajnai válságról

Betűméret Aa Aa

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte, azzal vádolják Oroszországot, hogy beavatkozik a krími krízisbe, a háttérből irányították két reptér elfoglalását.A krími válságról a France 2 riportja következik

30 kilométeres egyenes út előtt állunk, ami Szevasztopolba vezet, ám az utazás korántsem ilyen egyszerű. Egy ellenőrzőponton megállítanak, jól látható, hogy nem rendőrök ellenőriznek..

Az egyikük azt kérdezte, hogy Kiejvből jöttünk-e és van-e fegyverünk?

- Ismerem őt, engedd át – mondta erre a másik férfi.

A fegyveresek az oroszbarát önvédelmi szervezet tagjainak mondják magukat. Minden autót átkutatnak.

- Tudják mi történt a Majdanon, Kijevben? Nem akarjuk, hogy ugyan az megtörténjen itt is – magyarázzák az ellenőrzéseket.

Egy felfegyverzett katonai jármű parkol a közelben. Senki nem tudja kié és honnan került oda, a helyiek nem árulják el. Csak annyit tudni, hogy meg akarják védeni az otthonukat, a Krím-félszigetet és nem támogatják azokat, akik megbuktatták Viktor Janukovicsot.

- Akik átvették a hatalmat, nem fogják nekünk megmondani, hogyan éljük. Ha Oroszország nem segít, akkor is megvédjük a földünket, akár az életünk árán is. Nem fogunk a fasiszták diktatúrájában élni.

Ezer kilométerre Kijevtől, a Krím-félsziget egy autonóm köztársaság. Ukrajna 60 éve kapta meg a területet, még a Szovjetunió tagjaként. Szevasztopol lakosságának 75 százaléka orosz származású, és erre nagyon is büszkék.

- Üdv Franciaország. Én soha nem akartam ukrán útlevelet, egyszerűen rámeröltették – mondta egy nő

Egy férfi pedig azt nyilatkozta, hogy, ha sikerül megállítaniuk a nacionalistákat, akkor azt Európa előbb-utóbb meg fogja köszönni.

Szevasztopol az orosz hadiflotta legfontosabb fekete-tengeri támaszpontja: hadihajók és katonák ezrei élnek itt. A Krím-félsziget stratégiai fontosságú mindkét ország számára. Ugyan Moszkva sok mindennek elhordja az új ukrán vezetést, az szinte biztos, hogy a Krímen nem engedik elszabadulni az indulatokat.

Harkiv, egy orosz város Ukrajnában, ahol még állnak a Lenin szobrok

A krími parlamentet szintén elfoglalták a fegyveresek, majd a képviselők szigorúan zárt ajtók mögött megszavazták, hogy május 25-én népszavazást tartanak a régió jövőjéről. Pont akkor, amikor Ukrajna elnököt választ. A France 3 riportja következik az orosz határ mellől.

Lenin szobrára jól vigyáznak Harkivban, az emberek napokon át őrködtek, nehogy valaki ledöntse. Az egykori Vörös Hadsereg volt tisztjei vigyáznak a régi rendszer szimbólumaira, amelyeket a számukra szélsőséges erők fenyegetnek.

- Még a hitleri köszöntést is használják – mondta egyikük.

A Szabadság tér másik felén néhány Majdan-párti ukrán aktivista. Van, akinek kelta-kereszt lóg a nyakában, a keresztény szimbólumot neo-náci csoportok magukévá tették, ez sokakat aggaszt.

Dicsőség, dicsőség, dicsőség! – hangzik a kiálltás.

Míg néhányan ünneplik a Janukovics rezsim bukását, mások siratják Harkivban.

- Nem akarjunk nacionalistákat, fasisztákat Ukrajnában. Én nem takarom el az arcom és nincs nálam baseball-ütő. Csak békét akarok – mondta egy helyi asszony.

- Az idősebbek, akik a szovjet időkben nőttek fel félnek a változástól, ez normális. Megpróbáljuk elmagyarázni nekik, hogy a változás nem fog fájni, sőt még jó is lehet.

A tömegtől távol Harkiv polgármestere beszélt a sajtóhoz. A megbuktatott elnökhöz hű városvezető a jövőről gondolkodott, főleg a sajátjáról.

- Jól kell végeznem a munkámat függetlenül attól, hogy mi történik Kijevben. Betartom a törvényeket és minden tudásommal a városért vagyok – mondta.

Az ország második legnagyobb városa óvatos, kivár, hogy mi lesz, mielőtt eldönti melyik oldalra áll.

Mérhetetlen luxus és korrupció – az elmúlt évek mérlege

Leesett az álluk és kisebb sokkot kaptak az ukránok, amikor kitárultak az elnök és a főügyész rezidenciáinak kapui. Arany, drágakövek és mérhetetlen luxus, így éltek ők. A svájci RSI készített riportot a helyszínen.

- Ez az én Kijevem, jobban, mint valaha.

Egy üzletember és egy üzlet, amit a legváratlanabb pillanatban, a káosz közepén hozott össze a sors.

- Sok orvos volt itt a sérültekkel és a halottakkal.

Maurizio Aschero támogatja a korrupció elleni harcot. Korábban Oroszországban és Kazahsztánban dolgozott, az elmúlt 10 évben Ukrajnában nyitott luxusbutikokat. Ahhoz az elithez tartozik, amelyik szintén küzd a korrupcióval.

- Megöl a bürokrácia, a korrupció pedig annyira beágyazódott az üzleti életbe, hogy tulajdonképpen egyszerűbb inkább Kínában befektetni. Ott mindent az állam irányít, ha valaki megszegi a szabályokat, előveszik és megbüntetik. Itt, Ukrajnában a csalók nem fizetnek, csak a befektetők – mesélte Aschero.

Aschero külföldi cégek indulását segítette Ukrajnában. A lakása öt éve 600 ezer dollárba került. Ma alig ér 400 ezret. Ez is jól mutatja a gazdasági válságot és a politikai hozzánemértést.

- A legbonyolultabb építési vagy ipari befektetőnek lenni, mert az országban gyakorlatilag nincs infrastruktúra. Az utak még a szovjet időkben épültek, rosszak, sok járhatatlan. A házak energiaellátását, az áramot, a vizet csak kenőpénzzel lehet beköttetni. Ezek tönkretesznek minden üzleti tervet.

A barikád egy szürreális határt képez a forradalom és az elegáns bevásárlóutca között, ami részben Aschero keze munkája. Szerinte Európa az egyetlen garancia a fejlődésre és a biztonságra.

- Az Európai Uniónak nyomást kell gyakorolnia az új kormányra, hogy biztosítsák a befeketetők pénzét. Többé nem tűnhetnek el milliók és nem mehetnek tönkre a cégek, mint eddig. Ha az orosz vámunióhoz csatlakoznak az hatalmas kulturális visszalépést is jelent.

Kijevben nincs nehézipar. A havi átlagkereset alig 250 euró. Ebből még egy pénztárcát sem lehet a belvárosban venni. A nagy különbségek ellenére nem csak a szegényeknek, de a gazdagoknak is elegük van a korrupcióból.

Svájcban rejtették el az ukrán állam vagyonát?

Az átmeneti kormány miniszterelnöke bejelentette, hogy az államkassza üres, kirabolták. A pénz egy része valószínűleg Svájcban van. A svájci RTS riportja követezik.

Határozott hangok csendültek fel Bern-ben, az ukránok Viktor Janukovics és klánja számláinak befagyasztását követelik. Több száz milliót szipkáztak ki az országból.

- Inkább állami bevételkén szeretnénk visszakapni az ellopott milliárdokat, mint, hogy segélyeket adjon Svájc, az EU vagy Oroszország – mondta el véleményét egy ukrán állampolgár.

A válasz még várat magára. A külügyminisztérium annyit mondott, hogy napi szinten figyelik a változásokat.

- Az elnök fia fogorvos, az elmúlt három év alatt lett milliárdos. – mondta egy asszony.

És mi erre a bizonyíték: Alekszandr Janukovics fantasztkus autógyűjteménye. A nyomok pedig Genfbe vezetnek, Janukovics egyik házába.

A Mako Trading szén-vállalat Alekszandr tulajdona. A fiú karrierje hihetetlen gyorsasággal ívelt felfelé. A képviselői fogadták a svájci forgatóstábot. Azt mondták, hogy minden üzletkötésük törvényes.

De vannak más hasonló nagyvállalatok is, mint a Metinvest vagy a DTEK. Ezek a millárdos, Rinat Ahmetov tulajdonában vannak, aki szoros barátságot ápollt a megbuktatott elnökkel. Most próbál elhatárolódni. Tavaly decemberben, a válság közepén, a DTEK tőkéje 82 ezer euróról hirtelen 40 millió euróra nőtt.

Persze nincs túl sok illúziójuk az embereknek az új kijevi vezetőkkel kapcsolatban sem. Köztük ismét megjelent Julia Timosenko, aki a gázüzletből szerezte vagyonát.

- Timosenko számláit is zárolni kellene, az ő vagyona sem tiszta – mondta egy kijevi nő.

Némi irónia a történetben: a lázadás kitörése előtt Janukovics éppen a Timosenko által eltüntetett vagyont akarta visszaszerezni.

A svájci stáb megtalálta az erre beadott jogi papírokat Genfben.