rendkívüli hír

rendkívüli hír

"Korrupció Boszniában: fizess, vagy kirúgunk"

Éppen ezt olvassa:

"Korrupció Boszniában: fizess, vagy kirúgunk"

Betűméret Aa Aa

Maffia-privatizáció, elképesztő korrupció és lappangó etnikai ellentétek: Bosznia-Hercegovina évtizedek óta puskaporos hordó. Lesz-e robbanás, vagy sikerül túllépni a gondokon? Helyszíni riport.

Tűz nyomai látszanak a regionális önkormányzat épületén Tuzlában. A betört ablakok alatt tüntető menet vonul el – és ez már nem az első. A középosztály együtt tüntet a baloldali diákokkal és az állástalan kétkezi munkásokkal. A munkanélküliség, korrupció és politikai tehetetlenség miatt már négy regionális kormányfő lemondott a tízből. A tüntetés vezetőjétől, Damirtól azt kérdeztük, hogy mi a baj Bosznia-Hercegovinában?

- A korrupt privatizáció… hogy a pártok befolyást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra, a rendőrségre, megfélemlítik az embereket, és az a legrosszabb, hogy mindeközben ők lopnak és egyre gazdagabbak lesznek – válaszolta Damir Arszenijevics.

Munkát csak kenőpénzért

Február elején kormányzati épületeket gyújtottak fel Szarajevóban, Zenicában és Tuzlában. A háború vége, ezerkilencszázkilencvenöt óta nem voltak ilyen jelenetek az országban. A népfelháborodás nyomán tíz regionális kormányfőből négy lemondott.

A tuzlai régióban százezren keresnek munkát – miközben összesen nyolcvanezren dolgoznak. Boszniában kevesebb mint négymillió ember él. Attól függően, hogy melyik statisztikában hiszünk, az emberek huszonöttől negyvenöt százaléka szerződés nélkül dolgozik. A politikai és a társadalmi életet teljesen átszövi a fekete- és a szürkegazdaság sajátos viszonyrendszere.

Aldin Sziranovics menedékjogot kér, mert megfenyegették. Ő indította el a tüntetéseket, amikor tőle és a feleségétől is kenőpénzt kértek. Az állástalan informatikus a nyilvánossághoz fordult.

- A regionális kormány szociális minisztere azt mondja a feleségemnek: ha az egészségügyben akar dolgozni, akkor huszonötezer boszniai márkát – nagyjából tizenháromezer eurót – kell fizetni az adott intézmény igazgatójának – mesélte Aldin Sziranovics. – Én a Telekom Boszniánál kaptam állást, szabályszerű versenyvizsga után. Három hónap után azt mondta a főnököm: mivel nem fizettél huszonötezer márkát, hogy itt dolgozhass, kirúgunk, és az unokatestvéremet vesszük fel a helyedre.

Korrupt privatizáció

Bosznia-Hercegovina minden évben nyolcszáz millió euró – kétszáznegyven milliárd forint – körüli összeget bukik el a korrupt közbeszerzéseken. Miközben a közkiadások és az adósság az egekbe emelkednek, a régiós kasszák üresek.

Tuzla valaha vegyipari központ volt: a privatizáció nyomán azonban csak a szél süvít a valaha háromezer embernek munkát adó gyártelepeken, a gazban kóbor kutyák járnak. Meg Sakib Kopics, aki harminchárom évig dolgozott egy tuzlai vegyi üzemben, és ma egyike azoknak a tüntetőknek, akik elzavarták a regionális kormányt.

- Valaki megveszi a gyárat szinte semmiért. Felvesz hozzá egy bankkölcsönt. Aztán egy másodikat, aztán egy harmadikat. Majd bezárja az üzemet, és a privatizáció-maffia zsebre teszi a pénzt – mondta az Euronews riporterének Sakib Kopics. – Akik ezeket a privatizációs terveket kitalálták, azokat egy börtönszigetre kellene küldeni, hogy köveket törjenek gumikalapáccsal.

Dayton öröksége

Sokan a délszláv háborút lezáró daytoni megállapodást okolják a mai problémákért. A szerződés békét teremtett, de óvatosan szétporciózta a hatalmat az ortodox szerbek, a katolikus horvátok és a muzulmán bosnyákok között. Csakhogy ez a túlbonyolított rendszer nem tudta levezényelni a gazdasági átmenetet.

- Az állam szervezete túl bonyolult – magyarázta Aldin Alics, politológus hallgató. – Tizenhárom kormány, százharminc minisztérium és öt elnök van Bosznia-Hercegovinában. Van egy egész csomó ember, akinek az a dolga, hogy vezessék az országot. De nem teszik.

Az alkotmány reformjának csődje miatt a csatlakozási tárgyalások holtpontra jutottak. A helyi politikai erők nem fogadják el az Európai Unió feltételeit. Bár a boszniai megmozdulásoknak jelenleg nincsen etnikai színezete, de sokan attól tartanak, hogy ha a helyzet nem javul, akkor a helyzet fenntartásában érdekelt vezetők ilyen irányba terelik az általános elégedetlenséget.

- Az elmúlt húsz évben a politikusok ugyanazokat a hazugságokat mondták nekünk újra meg újra – értékelt az Euronews-nak egy Frenkie nevű bosnyák rapper. – A nacionalizmust használják fegyverként, ez a problémáink és konfliktusaink gyökere mind a mai napig.

Hans von der Brelie Valentin Inzko Ausztria bosznia-hercegovinai nagykövetével készült teljes (német nyelvű) interjúját itt találja.
Bonus Interview: Valentin Inzko, Hohen Repräsentanten in Bosnien-Herzegowina

Peter Sorensennel, a szarajevói EU-delegáció fejével készített teljes (angol nyelvű) interjú itt érhető el.
Bonus interview: Peter Sorensen, Head of the EU Delegation in Sarajevo

Szarajevóban az Euronews találkozott az egyik vezető bosznia-hercegovinai politikai elemzővel, Srecko Latallal. A teljes (angol nyelvű) interjúért kattintson ide.
Bonus interview: Srecko Latal, political analyst

Emir Dikic a korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet, a Transparency International boszniai ágának egy ik vezetője. A vele készült teljes (angol nyelvű) interjú itt érhető el.
Bonus interview: Emir Dikic, ‘Transparency International’