Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Porból lettünk, porrá leszünk - kivéve a németeknél

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Porból lettünk, porrá leszünk - kivéve a németeknél

<p>Porból lettünk – porrá leszünk – mondták évszázadokon át a temetéseken. Németországban azonban az utóbbi években annyira megnőtt az eltemetett, de lebomlani képtelen holttestek száma, hogy már szakértőket kellett bevonni az ügy megoldásába. </p> <p>A negyven legnagyobb német temetőben, köztük a kölniben, a müncheniben, és a kieliben a probléma már akkora méreteket öltött, hogy nem tudnak több hagyományos, koporsós temetést vállalni, mivel kapacitásuk végére értek. Hasonlóan rossz a helyzet Ausztria és Svájc legnagyobb temetőiben is – írja a <a href="http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/germany/1446872/Dust-to-dust-but-not-if-your-dearly-departed-is-buried-in-Germany.html" rel="external">Telegraph.</a></p> <p>- A testek, amiket 30 évvel ezelőtt temettek el, úgy néznek ki, mintha csak egy hete lennének a földben – mondta Walter Muller, berlini sírásó. – Olyanok, mintha tartósítószerben pácolták volna őket, és erre egyszerűen nincs magyarázat. </p> <h3>Olyan, mintha csak egy hete temették volna el</h3> <p>Miközben a német temetők lassan képtelenek lesznek koporsós temetést vállalni, a tudósok azon munkálkodnak, hogy megoldást találjanak a problémára. </p> <p>- A sírokat ősidők óta megosztják vagy újrahasznosítják. Újabb és újabb holttesteket temettek a már bentlévőkhöz, a természet pedig tette a dolgát – mondja Rainer Horn professzor, a kieli Christian-Albrechts Egyetem temetkezési kultúra tanszékének feje. – A testek valóban porrá lettek, ahogy az ősi szövegek is mondják, de valamiért ez ma már nem műküdik, és nekünk rá kell jönnünk, hogy miért nem.</p> <p>Németországban évente 650 ezer ember temetnek el koporsóban. A sírásók századokon át felnyitották a már meglévő sírokat, és új koporsókat temettek beléjük, mivel a korábban eltemetett koporsók az újak alatt általában összetörtek, és lassan porrá váltak a bennük fekvő testtel együtt. Korábban ez a folyamat 8-10 évig tartott. Az újabban kibontott sírok nagyjából egyharmadában azonban még mindig tökéletes állapotban pihennek a 30-40 éve eltemetett holttestek. </p> <h3>Miért nem bomlanak le a hullák?</h3> <p>A probléma akkora, hogy nemrég sírások, temetői hatóságok és tudósok bevonásával Hamburgban még konferenciát is tartottak a témában. Egyesek szerint a holttestek azért nem bomlanak el, mert a mai emberek túl sok tartósítószerrel kezelt ételt esznek, ami miatt a testük konzerválódik. </p> <p>Mások szerint viszont a vegyszerek és a környezetszennyezés miatt épp az a baktériumfaj tűnt el a földből, ami segített a holttestek lebontásában. Annyi bizonyos, hogy a vizsgált temetőkben magasabb nitrogén- és nehézfémszintet mértek mint másutt, köszönhetően a például fogtömésre használt amalgám nagy mennyiségének. Mind a nitrogén, mind a nehézfémszennyeződés akadályozhatja a lebomlást. </p> <p>Ugyanilyen fontos ok lehet azonban az egyre szárazabb időjárás is, mivel nem kerül elég nedvesség a földbe, ami a bomlást elősegítő baktériumok kipusztulásához vezet. Más tudósok épp a temetői, a sírokra ültetett virágok öntözése miatt túlvizesedett földeket tartják a probléma forrásának.</p> <p>- A természetes bomlási folyamatok lelassultak – mondja Horn. – A legvalószínűbb oka ennek az, hogy eltűnőben vannak azok a baktériumok, amik a holttesteket lebontják. Hogy ez miért történik, azt egyelőre nem tudjuk.</p> <h3>Szarkofágok, fába temetkezés vagy épp még több vegyszer a megoldás?</h3> <p>Bármi is legyen az ok, a németeknek a jelenlegi temetkezési rendszer radikális újragondolására van szüksége. Javaslatból több is van, a kérdés csak az, hogy melyik lesz a befutó. </p> <p>Az egyik ötlet a temetők életciklusának meghosszabbítására az ókori szarkofágokat alapul véve egy új sírkamra rendszert alakítana ki. A koporsókat az elgondolás szerint nem közvetlenül a földbe, hanem egy szarkofágrendszerbe temetnék, ami lehetővé tenné, hogy a levegő szabadon áramoljon, meggyorsítva ezzel a holttestek lebomlását. Becslések szerint így egy holttest 12 év alatt bomlana el, ezután pedig a felszabadult helyre új koporsó kerülhetne.</p> <p>Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy ha a rossz minőségű talaj több levegőt kapna, az a sírhelyzeten is javítana. Egy átlagos, 70-80 kg körüli testnek ugyanis 40 köbméter levegőre van szüksége a lebomláshoz. Az ötletet azonban sokan elutasítják, mondván, túlságosan is morbid, hogy egy adott család több generációja is egyetlen egy szarkofágba temetkezzen.<br /> Más elképzelések szerint a problémát megoldaná az is, ha a mostanában divatos tölgy helyett inkább fenyőkoporsót használnának, mivel ezek gyorsabban bomlanak, mint más fafajták. Egyesek egyenesen a zsákvászonba vagy pamutzsákokba csavart holttestek mellett kardoskodnak. </p> <p>Sokan támogatnák a néhány német államban már legális erdei temetéseket, amikor sír helyett fák alá temetik az elhunytakat. Ezek a bio-temetők hosszú távon talán kiszoríthatnák a hagyományos temetőket. Egy norvég cég pedig vegyszerekkel kezelné a holttesteket, amik elősegítenék azok gyorsított bomlását. A legtöbb érintett német temetőben azonban egyelőre csak annyit tesznek, hogy mélyebb sírokat ásnak, a régi koporsókat mélyebbre temetik, föléjük pedig újakat tesznek.</p>