HIRDETÉSPorból lettünk – porrá leszünk – mondták évszázadokon át a temetéseken. Németországban azonban az utóbbi években annyira megnőtt az eltemetett, de lebomlani képtelen holttestek száma, hogy már szakértőket kellett bevonni az ügy megoldásába.
A negyven legnagyobb német temetőben, köztük a kölniben, a müncheniben, és a kieliben a probléma már akkora méreteket öltött, hogy nem tudnak több hagyományos, koporsós temetést vállalni, mivel kapacitásuk végére értek. Hasonlóan rossz a helyzet Ausztria és Svájc legnagyobb temetőiben is – írja a Telegraph.
- A testek, amiket 30 évvel ezelőtt temettek el, úgy néznek ki, mintha csak egy hete lennének a földben – mondta Walter Muller, berlini sírásó. – Olyanok, mintha tartósítószerben pácolták volna őket, és erre egyszerűen nincs magyarázat.
Olyan, mintha csak egy hete temették volna el
Miközben a német temetők lassan képtelenek lesznek koporsós temetést vállalni, a tudósok azon munkálkodnak, hogy megoldást találjanak a problémára.
- A sírokat ősidők óta megosztják vagy újrahasznosítják. Újabb és újabb holttesteket temettek a már bentlévőkhöz, a természet pedig tette a dolgát – mondja Rainer Horn professzor, a kieli Christian-Albrechts Egyetem temetkezési kultúra tanszékének feje. – A testek valóban porrá lettek, ahogy az ősi szövegek is mondják, de valamiért ez ma már nem műküdik, és nekünk rá kell jönnünk, hogy miért nem.
Németországban évente 650 ezer ember temetnek el koporsóban. A sírásók századokon át felnyitották a már meglévő sírokat, és új koporsókat temettek beléjük, mivel a korábban eltemetett koporsók az újak alatt általában összetörtek, és lassan porrá váltak a bennük fekvő testtel együtt. Korábban ez a folyamat 8-10 évig tartott. Az újabban kibontott sírok nagyjából egyharmadában azonban még mindig tökéletes állapotban pihennek a 30-40 éve eltemetett holttestek.
Miért nem bomlanak le a hullák?
A probléma akkora, hogy nemrég sírások, temetői hatóságok és tudósok bevonásával Hamburgban még konferenciát is tartottak a témában. Egyesek szerint a holttestek azért nem bomlanak el, mert a mai emberek túl sok tartósítószerrel kezelt ételt esznek, ami miatt a testük konzerválódik.
Mások szerint viszont a vegyszerek és a környezetszennyezés miatt épp az a baktériumfaj tűnt el a földből, ami segített a holttestek lebontásában. Annyi bizonyos, hogy a vizsgált temetőkben magasabb nitrogén- és nehézfémszintet mértek mint másutt, köszönhetően a például fogtömésre használt amalgám nagy mennyiségének. Mind a nitrogén, mind a nehézfémszennyeződés akadályozhatja a lebomlást.
Ugyanilyen fontos ok lehet azonban az egyre szárazabb időjárás is, mivel nem kerül elég nedvesség a földbe, ami a bomlást elősegítő baktériumok kipusztulásához vezet. Más tudósok épp a temetői, a sírokra ültetett virágok öntözése miatt túlvizesedett földeket tartják a probléma forrásának.
- A természetes bomlási folyamatok lelassultak – mondja Horn. – A legvalószínűbb oka ennek az, hogy eltűnőben vannak azok a baktériumok, amik a holttesteket lebontják. Hogy ez miért történik, azt egyelőre nem tudjuk.
Szarkofágok, fába temetkezés vagy épp még több vegyszer a megoldás?
Bármi is legyen az ok, a németeknek a jelenlegi temetkezési rendszer radikális újragondolására van szüksége. Javaslatból több is van, a kérdés csak az, hogy melyik lesz a befutó.
Az egyik ötlet a temetők életciklusának meghosszabbítására az ókori szarkofágokat alapul véve egy új sírkamra rendszert alakítana ki. A koporsókat az elgondolás szerint nem közvetlenül a földbe, hanem egy szarkofágrendszerbe temetnék, ami lehetővé tenné, hogy a levegő szabadon áramoljon, meggyorsítva ezzel a holttestek lebomlását. Becslések szerint így egy holttest 12 év alatt bomlana el, ezután pedig a felszabadult helyre új koporsó kerülhetne.
Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy ha a rossz minőségű talaj több levegőt kapna, az a sírhelyzeten is javítana. Egy átlagos, 70-80 kg körüli testnek ugyanis 40 köbméter levegőre van szüksége a lebomláshoz. Az ötletet azonban sokan elutasítják, mondván, túlságosan is morbid, hogy egy adott család több generációja is egyetlen egy szarkofágba temetkezzen.
Más elképzelések szerint a problémát megoldaná az is, ha a mostanában divatos tölgy helyett inkább fenyőkoporsót használnának, mivel ezek gyorsabban bomlanak, mint más fafajták. Egyesek egyenesen a zsákvászonba vagy pamutzsákokba csavart holttestek mellett kardoskodnak.
Sokan támogatnák a néhány német államban már legális erdei temetéseket, amikor sír helyett fák alá temetik az elhunytakat. Ezek a bio-temetők hosszú távon talán kiszoríthatnák a hagyományos temetőket. Egy norvég cég pedig vegyszerekkel kezelné a holttesteket, amik elősegítenék azok gyorsított bomlását. A legtöbb érintett német temetőben azonban egyelőre csak annyit tesznek, hogy mélyebb sírokat ásnak, a régi koporsókat mélyebbre temetik, föléjük pedig újakat tesznek.