rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Phenjan megteheti, hogy fittyet hány az ENSZ-jelentésre


Észak-Korea

Phenjan megteheti, hogy fittyet hány az ENSZ-jelentésre

Ezek a műhold-felvételek több mint 200 ezer ember kínszenvedésének észak-koreai színtereit mutatják – állítják nemzetközi emberijogi szervezetek, amelyek mellé hétfőn fölsorakozott az ENSZ is.

Az Emberi Jogi Tanács vizsgálóbizottsága helyszíni kutatásra nem kapott engedélyt. De egykori rabok, szemtanúk, sőt dezertált őrök sokaságát hallgatta meg az elmúlt egy évben Szöulban, Tokióban, Londonban és Washingtonban.

Ezekhez hasonló vallomásokat hozott nyilvánosságra nemrég az egyik legjelentősebb nemzetközi jogvédő szervezet, az Amnesty International is.

A megmenekült rabok egyike, aki most a tábor napi rutinjáról beszél, kilenc évet töltött a jodoki lágerban.

Azt mondja, éjt nappallá téve dolgoztak. Munkaidő nem volt, hajnali fél négykor keltek, fél ötkor munkába álltak, és dolgoztak napnyugtáig.
A megfélemlítés mechanizmusa a családtagokra épít. Ez azt jelenti, hogy az elítélt családtagjainak sincs más választásuk, minthogy kövessék rokonukat a munkatáborba.

Jihjum Park egy másik táborba, Onszungba került. Azt meséli, a nőktől megérkezésükkor vért vettek, hogy kiderítsék, terhesek-e, vagy hordoznak-e nemibetegséget. Ha kiderült, hogy gyermeket várnak, nehéz fizikai munkára osztották be őket, hogy a lehető legnagyobb eséllyel elvetéljenek. Ha ez nem használt, másképp intézték el.

Ju-Il Kim katonaszökevény. Századosként szolgált az egyik büntetőtáborban.

Szerinte az észak-koreai hadsereg legnagyobb problémája az élelmezés. Az, hogy a katonák nem kapnak eleget enni. Ezekben a táborokban nemcsak a rabok, hanem az őket őrző katonák is folyamatosan éheznek.

A nemzetközi diplomácia egyiküknek sem ígér gyors igazságszolgáltatást. Mert habár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa – a vizsgálat alapján – emberiesség elleni bűntettek gyanújával vádemelést javasol Hágában, erről a Biztonsági Tanácsnak kell határozatot hoznia. Márpedig ezt Kína legutóbb az ENSZ-jelentés nyilvánosságra hozatalának napján vétózta meg.

Az Amnesty International távol-keleti igazgatója szerint Kínának felelősségteljesebben kellene viselkednie a Biztonsági Tanácsban. Hozzáteszi azt is, hogy nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítania az emberi jogok tiszteletének is például azzal, hogy nem fordítja vissza a Kína felé menekülő észak-koreaiakat.

Az ENSZ-vizsgálatot Phenjan már a kezdet kezdetén kikérte magának. Rosszindulatú gyanúsításként kezeli azóta is, amivel a szocializmus ellenségei le akarják járatni Észak-Koreát.