Vajon milyen hatással van a gazdaságra az euró bevezetése Lettországban, ahol az év elejétől a közös európai valuta a fizetőeszköz? Erre keresi a választ a Real Economy adása.
Lettország, ez a kicsiny balti állam az euróövezet tizennyolcadik, egyben legújabb tagja. Rigában ilyenkor, februárban a hőmérséklet jócskán a fagypont alatt van, de a lettek jól bírják a megpróbáltatásokat. Megedzette őket az az időszak, amíg valutájuk árfolyamát az euróhoz rögzítették. A csatlakozási kritériumok miatt a megszorítások is különösen kíméletlenek voltak. A rigai vezetés a pénzügyi válság után előnyösnek látta, ha a belép az eurózónába.
A Sakret jellegzetesen lett vállalkozás, egy multicég része, az építőiparban dolgozik. Tizenegy éve alapították. A Sakret üzemeket létesített Észtországban, Litvániában, Finnországban és Oroszországban. Száz alkalmazottja van, éves forgalma 17 millió euró. Igazgatója, Andris Vanags szerint az euró bevezetése jót tesz az üzletnek: – Rengeteg volt az üzleti kockázat minden cégnek, akár vett, akár eladott, akár gyártott valamit. Ha viszont ugyanaz a fizetőeszköz abban az országban, ahol élünk, és abban, amelyikkel kereskedünk, akkor a kockázatok egyikét, nevezetesen az árfolyamkockázatot ki lehet küszöbölni.
Lettország megszenvedte a pénzügyi válságot, de éppen ez volt az az európai ország, amely a leggyorsabban reagált a krízisre. A GDP azóta jóval az átlag fölött növekszik. A munkanélküliség először ijesztő mértéket öltött, de aztán egy év alatt 5 százalékponttal esett, ami annak a jele, hogy a gazdaság életképes.
- Mindenki megérti, hogy a hitelek és a kölcsönök most olcsóbbak lesznek. Az euró bevezetése tehát nyilvánvalóan olyan lépés, amely a lett gazdaság stabilizálása irányába hat. Tagjai lettünk egy igencsak erős európai klubnak. Ha a válság kezdetekor Lettország már benne lett volna az euróövezetben, akkor – azt gondolom – a válság következményei sem lettek volna annyira súlyosak, mint amilyenek így voltak, euró nélkül – mondta Gundars Strautmanis, a Lett Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Lettországban Valdis Dombrovskis korábbi miniszterelnököt tekintik az euróbevezetés értelmi szerzőjének. Szerinte a maastrichti kritériumokat betartani egyetlen országnak sem könnyű feladat. – Az euróövezettel az volt a fő probléma – mondta a politikus -, hogy egy évtizeden át minden következmény nélkül figyelmen kívül lehetett hagyni ezeket az elvárásokat.
Három évvel ezelőtt a lettekkel szomszédos észtek némileg tétován tértek át az euróra. Az eurózóna válsággal küszködött, tagállamai kénytelenek voltak fájdalmas megszorító intézkedéseket hozni. Jürgen Ligi pénzügyminiszter úgy látja, hogy a válság idején az euró bevezetésének volt a legnagyobb hatása Észtországban: – Az emberek készen álltak a nagy reformokra, az eurót jelképnek tekintették, olyan célnak, amelyet el kell érni. Megértették, mennyire fontos ez Észtországnak – hangsúlyozta.
Mint Mait Palts, az Észt Kereskedelmi és Iparkamara főigazgatója elmondta, hat hónappal azután, hogy Észtország bevezette az eurót, megkérdezték a vállalkozókat az első tapasztalataikról. Kétharmaduk azt mondta, hogy a változás kifejezetten előnyös volt. Közben 2011-ben az észt GDP 9,6 százalékkal emelkedett, mindenekelőtt a más uniós tagországokba irányuló export látványos bővülésének köszönhetően. Lettország az észtek egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Régóta az észtek a legnagyobb külföldi befektetők. Az, hogy január óta közös a pénzük, egyszerűsíti és tovább erősíti a kapcsolataikat.