rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Táncolni a művészetért


Kultúra

Táncolni a művészetért

A Generation Y a Louvre-ba látogatott inspirációért egy csoport fiatal koreográfussal, akik éppen egy performance-szal készülnek Hieronymus Bosch emlékére.

Nem éppen könnyű megtalálni a holland festő képeit ezekben a monumentális termekben. Az ok egyszerű: csak egy van itt, és az sem túl nagy. Ez még így is több mint elég, hogy bemutassa a művész világában rejlő őrületet és abszurditást.

– Láttuk ezt a Bosch képet, a Bolondok hajóját – mondta Jan Martens, az egyik koreográfus, akit éppen ez az őrület, ez a groteszkség fogott meg. A festményen látható groteszk gesztusok és mozdulatok segítik, hogy megalkossa a mozdulatok nyelvén ezt a képet.

Öt európai koreográfus működik együtt, hogy elkészítsék a csaknem ötszáz éve halott festő szerteágazó munkájának öt különböző értelmezését a Bosch Projektre, a hivatalos nevén B-Projektre.

– Ezeket a tablókat órákig el lehet nézni, nagyon sok apró részletből állnak – mondta Jan, aki szintén erre törekszik, hogy nagyon sok mondanivalót sűrítsen bele egy rövid időbe.

Juan Dante Murillo, egy másik koreográfus az izgalom gondolatára épít, és hogy a kíváncsisággal együtt hogyan irányítja az életünket, és vesz rá, hogy különböző dolgokat kipróbáljunk. Ez az irány, amit alapul vett a mozdulatai során.

Giorgia Nardin szerint pedig a környezet, amit ábrázol, elég szörnyű és groteszk, a képen mégis határozottan megjelenik az emberiesség és a sebezhetőség. Ez nagyon erősen hat a munkájára.

– Az volt a cél, hogy olyan művészek alkossanak, akik különösen érzékenyek Bosch munkájára, és hogy szabad kezet kapjanak, improvizálhassanak, valami újat képzeljenek el a festő munkásságával és a saját kifejezőképességükkel kapcsolatban – mondta az előadásnak otthont adó La Briqueterie igazgatója, Daniel Favier.

A párizs melletti öreg téglagyár maga is hozzátesz az előadáshoz. Kifejezetten azért építették újjá, hogy ilyen jellegű kezdeményezéseknek adjon otthont. Ez a szíve annak a projektnek, ami magában foglalja az Európai Bizottság Kreatív Európa nevű kulturális programját.

Maga a projekt a “Métamorphoses” vagyis az “Átalakulás” nevet kapta, és ennek keretében egy sor más koreográfia mellett egy film is készül, amit a történelmi épületek helyreállítása inspirál.

- A téglagyárat 1866-ban építették – mondta az igazgató, aki szerint egy ilyen kisugárzással rendelkező helyen meg lehet érezni, hogy mit csináltak itt régen az emberek. Nagyon érdekes kérdés, hogy milyen értékek, munka és erő járta be ezeket az épületeket – tette hozzá.

Jan Martens számára a projekt nagyon érdekes a változatosságot kínál, hiszen mindenki, aki részt vesz a projektben, hozzáteszi a saját tudását, mondjuk úgy, hogy a saját aláírását. Ezen felül különböző visszajelzéseket adnak, látni, hogyan oldanák meg a különböző problémákat – mondta a koreográfus.

Daniel Favier szerint az ötlet alapja az, hogy fiatal európaiak jobban megismerjék egymást és megosszák a tapasztalataikat, kicseréljék a tudásukat, nem pedig az, hogy befelé figyeljenek. És ez az, ami rendkívüli módon serkenti a kreativitást.

A Generation Y témáiról bővebben a közösségi oldalainkon olvashatnak.

Facebook
Twitter
Google+

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Egy föld, sok arc Budapesten is

Kultúra

Egy föld, sok arc Budapesten is