Képesek vagyunk-e okosabbá és hatékonyabbá válni a tudatalattink rejtett erejének kihasználásával? Erre tesz kísérletet egy uniós kutatási projekt, a CEED.
Az emberi agy úgy működik, hogy a környezetből beérkező információknak csak mintegy 10%-a tudatosul bennünk. De az agy a maradékot is feldolgozza valamilyen szinten – csak ezt nem vesszük észre. A CEED nevű kutatási projekt ezt a jelenséget próbálja felhasználni arra, hogy az ember jobban el tudjon boldogulni egy olyan világban, ahol egyre fontosabb lesz a nagy adathalmazokkal, a “big data”-val végeztt munka.
- Az agy háttérszámításainak nagy része, amiről nem veszünk tudomást, hasznos információkat tartalmaz a környezetünkről. Az agy azonosítani tudja, hogy vannak-e érdeklődésre számot tartó vagy veszélyt rejtő, valamilyen szempontból izgalmas dolgok, amiket nem vettünk észre – magyarázta az Euronews riporterének Jonathan Freeman pszichológus, a projekt koordinátora. – Ahogy az ember a tapintással és a hallással érzékeli a környezetét, mi azzal próbálkozunk, hogy az emberi agy tudatalatti adatfeldolgozásából is egyfajta érzékszervet hozzunk létre. Ez a nagy adathalmazokban rejlő értelem jobb megfejtésének képességét jelentené.
Mindehhez azonban a kor csúcstechnológiájára van szükség.
- A virtuális valóság, illetve kevert valóság rendszerek lehetővé teszik, hogy élethű helyzeteket hozzunk létre – próbálta nekünk összefoglalni a probléma lényegét Pedro Omedas informatikus. – Más készülékekkel a virtuális valóságból hámozunk ki információkat. Követőrendszerekkel figyeljük, hogyan mozog az ember a viruális térben. Fiziológiai érzékelőkkel a szívritmust és a légzést figyeljük meg, így vesszük a felhasználó által leadott tudatos és tudattalan jeleket. Az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy az így nyert információt hogyan lehet értelmesen összegezni.
A kísérletek során azonban a tudósok rájöttek, hogy az agytevékenységet nem lehet önmagában vizsgálni, ezért egy új szereplővel kellett kiegészíteni a kísérletsorozatot: egy robottal.
- Az agy nem számítógép, amely egy külső gépezetet vezérel. Az agy része a testnek. Az agy és a test kölcsönösen korlátozzák egymást. Tehát ha meg akarjuk érteni az agyat, azt egy testben kell vizsgálni – mondta Paul Verschure, a projekt tudományos igazgatója. – Ahhoz, hogy megértsük az agyat, adtunk neki egy robottestet. Ez a következő lépés az agy működésének felfedezése felé: meg kell értenünk a tudat fiziológiai alapjait.