NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Karácsony februárban - milliárdok ünnepelik a kínai holdújévet

Karácsony februárban - milliárdok ünnepelik a kínai holdújévet
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Nagy változásokat ígérnek az asztrológusok a január 31-én kezdődő Ló évére. A tavaszünneppel a különböző jóslatok is kiemelt figyelmet kapnak. A zodiákus minden egyes állatához számos hiedelem és babona társul, amit a kínaiak nagyon is komolyan vesznek. Természeti katasztrófák, vulkánkitörések, erőszakos konfliktusok, rekord hőhullámok – így látja a ránk váró hónapokat több feng shui mester, de közben Európa gazdasági növekedése végre megindul, hogy valami jó is jusson, legalább nekünk.

A borús kilátások azonban nem homályosítják el az ünnep fényét. Vásárok, kiállítások, hatalmas tüzijátékok és számtalan program várja az embereket Kína-szerte, mint Európában karácsonykor.

A nagy népvándorlás

A tavaszünnep egyben a világ legnagyobb népvándolrása is. Kínában hivatalosan egyhetes szabadság jár a holdújév kezdetén, amit a munkahelytől függően, változó időpontokban adnak ki. Az emberek ilyenkor meglátogatják rokonaikat, a távolban élők hazautaznak családjukhoz. A kínai közlekedési és szállítási minisztérium becslése szerint január 16-a és február 20-a között több mint 3,6 milliárd utazás várható. Naponta átlagosan 90 millió helyváltoztatás történik.

A Ló és a többi állat

Az évek és az állatok 12 esztendős cikluson belül követik egymást. A patkány az első, őt követi az ökör, majd a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és végül a disznó. A legenda szerint, amikor a jáde-császár, az egek és a földek ura magához rendelte az állatokat, azoknak egy folyón kellett átkelniük, a partot érés sorrendje szerint alakult ki a 12 állat sora. Persze van a történetben egy kis népmesei csavar. A patkányt ugyanis az ökör vitte a hátán, ám a partot érés előtt gyorsan leugrott az ökör hátáról, és így ő lépett elsőként a szárazföldre, ezért ő az első állat a sorban.

A kínai tavaszünnep, az európai húsvéthoz hasonlóan, mozgóünnep. Az első nap dátuma évről évre változik január 21-e és február 21-e között. A kínai naptárrendszer másik furcsasága, hogy a hétköznapokban a Gergely-naptárt használják. A saját holdnaptárjukat a fontosabb ünnepek és fesztiválok kijelölésekor veszik elő.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Rontja az amerikai-kínai viszonyt, hogy Peking támogatja Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban

Két hét múlva érkezik a kínai elnök – Párizs és Belgrád mellett Budapestre utazik Hszi Csin-ping

Tisztességes versenyről tárgyalt Kínában Olaf Scholz