HIRDETÉSAhogy világszerte, úgy Oroszországban is figyelték, mit mond az amerikai elnök az országa helyzetéről szóló éves értékelő beszédében. Az eueronews Andrei Kortunov-ot, az orosz külpolitikai tanács vezetőjét, az Új Eurázsia Alapítvány elnökét kérte, hogy mondja el véleményét a hallottakról.
euronews: – Az amerikai elnök először beszélt Ukrajnáról. Eddig érthető okokból csak Oroszország és Európa foglalkozott a történésekkel. Várható, hogy ezután Amerika is ki szeretné venni a részét a válság megoldásából?
Kortunov: – Érthető, hogy az Egyesült Államok nem akar az eddigi gondjai mellé egy újabbat magára vállalni. Ráadásul Ukrajna egy európai állam, és létezik egy hallgatólagos megállapodás Amerika és az Európai Unió között, ha úgy tetszik, a munkamegosztásról. Ennek értelmében Ukrajna problémáját az Egyesült Államok európai szövetségeseinek kell kezelniük. Ugyanakkor Amerika, mint a világ egyik vezető hatalma, nem hunyhat szemet teljesen a helyzet fölött. Úgyhogy én természetesnek tartom, hogy ebben a beszédben Obama elnök, még ha elég nagy vonalakban is, de megfogalmazta az Egyesült Államok álláspontját.
euronews: – Az amerikai elnök éves értékelő beszédében szóba került más külpolitikai kérdés is. Foglalkozzunk ezekkel is. Barack Obama azt mondta Iránról, hogy az Egyesült Államok biztonsága érdekében esélyt kell adni a diplomáciai megoldásoknak. Hogyan értékelheti ezt Oroszország? Utalhat ez arra, hogy Amerika konstruktív partner lehet a tárgyalásokban? Felfoghatjuk ezt úgy, hogy győzött a realizmus a Fehér Házban?
Kortunov: – Szerintem ez a kijelentés elsősorban Obama saját ellenzékének szólt. Főként a Kongresszus konzervatív, republikánus tagjainak. Ők hihetik azt, hogy az Obama adminisztráció Iránnak tett, egyoldalú engedményei gyengeségre utalnak. Hogy ez a kormányzat nem akarja folytatni a rezsimmel szembeni szankciók politikáját. Hogy elárulja az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Izrael, vagy akár a Közel-Kelet érdekeit. Másrészről emlékezzünk arra, hogy nemrég néhány elemző komolyan felvetette az iráni nukleáris létesítmények elleni katonai csapások lehetőségét, akár Amerika, akár Izrael részéről. Obama elnök most amellett tett hitet, hogy a konfliktust, Irán nukleáris programjának ellenőrzését diplomáciai úton kell elérni. Az amerikai elnök tehát a kompromisszumos megoldást támogatja. Ennek első lépése volt, hogy föloldották az iráni betétek zárlatát az amerikai bankokban. Ez egy konkrét intézkedés volt, nem csak egy újabb ígéret. Ez és a beszéd megfogalmazása komoly és alapvető fordulatra utal az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos politikájában.
euronews: – Szíriát kétszer említette meg az amerikai elnök az éves értékelő felszólalásában. Nyáron még elég harcias álláspontot képviselt Amerika Szíriával összefüggésben. Változott ez érdemben?
Kortunov: – Ne felejtsük, hogy tavaly nyáron már majdnem katonai csapást tervezett a demokrata adminisztráció Bassár el-Asszad rezsimjére. Szeptemberre azonban sikerült áttörést elérni. Ennek kulcsa az volt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország képes volt közös nevezőre jutni a vegyi fegyverek kérdésében.