rendkívüli hír

rendkívüli hír

Miről dönt Magyarország április 6-án?

Éppen ezt olvassa:

Miről dönt Magyarország április 6-án?

Betűméret Aa Aa

Hétvégén biztossá vált, amire mindenki számított: Magyarországon április 6-án lesz az országgyűlési választás. Miután a dátumot a köztársasági elnök hivatalosan közölte, február közepén indulhat a kampány, ami a gyakorlatban már régóta tart.

Ahogyan a Parlament alsóházi termének átalakítását is már elkezdték, hiszen az új választási rendszer értelmében idén először 386 képviselő helyett már csak 199-en kerülnek be az Országgyűlésbe.

A legutóbbi közvéleménykutatások szerint továbbra is Orbán Viktor újrázása a legvalószínűbb. Azt azonban egyelőre senki nem meri biztosan mondani, hogy a Fidesz-KDNP ismét eléri a kétharmados többséget. Kizárni azonban ezt már csak azért sem lehet, mert a most vizsgázó új választási rendszer alapelve, hogy a győztes mindent visz.

Bár a 2010-es választások óta nem fordult elő, hogy a közvéleménykutatásokban ne a Fidesznek legyen egyértelmű előnye, a párt támogatottsága így is jelentősen csökkent, a bizonytalan szavazók száma pedig rekordokat döntött.

Őket próbálja meggyőzni a múlt héten megalakult baloldali összefogás, amelynek várhatóan Mesterházy Attila lesz a miniszterelnök-jelöltje. A szereplők közötti folyamatos nézeteltérések is világossá tették, hogy ez a kényszerházasság egyetlen közös céllal köttetett: ez pedig az Orbán-kormány megbuktatása.

A választások harmadik meghatározó tényezője a Jobbik, amelynek támogatottsága 2010 óta nem sokat változott. A hangnem viszont annál inkább: a Jobbik ugyan továbbra is egy antiszemita és romaellenes párt, az utóbbi időben azonban igyekszik a sokkal kevésbé radikális arcát mutatni, könnyebben emészthető és népszerűbb témákat helyezve a középpontba.

Török Gábor elemző szerint az idei kampányt az ellenségképek felállítása fogja jellemezni. Bár a szakpolitikai kérdések az eddigi kampányokban sem voltak igazán fontosak, az elemző szerint ez most még jobban leegyszerűsödik, és gyakorlatilag a fő szlogenek egymás démonizálásáról fognak szólni.

- Hogyha nem félnék ettől a szótól akkor kimondanám, hogy ez egy hideg polgárháborús választási szituáció, ahol ugyan nem lőnek természetesen a felek, de amit mondanak, az már majdnem olyan, mintha a barikád különböző két oldalán állnának – mondta az euronews-nak a politikai elemző.

Török Gábor szerint ez a választás sokkal inkább egy népszavazás a kormányról és a miniszterelnökről, és arról, hogy vajon érdemes volt-e a kormányfőnek ennyi konfliktust felvállalni az Európai Unióval vagy éppen a nemzetközi nagyvállalatokkal. Orbán Viktor legutóbb akkor került az európai figyelem középpontjába, amikor a múlt héten Putyin elnökkel megállapodott a 3000 milliárd forintos paksi beruházásról.

Az euronews magyarországi tudósítója szerint a kérdés tehát az, hogy felhatalmazást kap-e újra a kormányzásra Magyarország legrutinosabb és egyben talán legmegosztóbb politikusa, vagy sikerül legyőznie őt az általa egységbe kényszerített baloldali ellenzéknek.