rendkívüli hír

PISA-felmérés - objektív mérce vagy szemfényvesztés?

Éppen ezt olvassa:

PISA-felmérés - objektív mérce vagy szemfényvesztés?

Betűméret Aa Aa

2013. végén hozták nyilvánosságra a 2012-ben végzett PISA-felmérés eredményeit. Mint rendszerint, ázsiai országok vezetik az oktatási rendszerek eredményességét mérő listát. De vajon alkalmas-e erre a PISA-teszt?

Kína: Tanulás látástól vakulásig

Shanghaj diákjai 2012-ben tovább növelték előnyüket a világ többi részéhez képest. A titok nyitja egyszerű: a diákok reggeltől estig az iskolában vannak, kőkemény vizsgarendszerben versenyeztetik őket, és a PISA által mért három készség- és tudáscsoport – az olvasás, a matematika és a természettudományok – van az oktatás középpontjában. Kína ennek ellenére olyan reformokat fontolgat, amelyek nyitottabbá tennék az oktatást – az első lépés a testnevelés előtérbe helyezése lenne.

Észtország: hosszú menetelés

A balti állam, mióta kilépett a Szovjetunióból, konzisztens oktatáspolitikát folytatott, amelynek lényegi eleme, hogy elsősorban a célkokat határozza meg, kevésbé az azokhoz vezető utat. Így az autonóm iskolákra van bízva, hogy a célokat hogyan érik el. Európai segítséggel a tanárok képzésébe is komoly összegeket fektettek. A következetesség meghozta a gyümölcsét: az ország a listavezető ázsiai országokkal egy bolyban végzett a felmérésen.

PISA-felmérés: van ennek értelme?

Kevés tantárgyra terjed ki, nem érzékeli a kulturális különbségeket, egyes országok kifejezetten erre készítik fel a diákjaikat, ezért kontraproduktív – csak néhány a PISA felmérést ért kritikák közül. Erről folytat vitát a Learning World jelen epizódjában Harvey Goldstein, a Bristol egyetem, és Pasi Sahlberg, a Harvard professzora.