rendkívüli hír

Figyelmet követelnek a szíriai kurdok - rész akarnak venni jövőjük alakításában

Éppen ezt olvassa:

Figyelmet követelnek a szíriai kurdok - rész akarnak venni jövőjük alakításában

Betűméret Aa Aa

Kétmillió kurd él elzártan a polgárháború sújtotta Szíriában, akik szintén helyzetük javítását várják az alig egy hét múlva tartandó második genfi konferenciától.

Az Aszad-rezsim elnyomta őket, attól tartanak, hogy egy esetleges új hatalom szintén ezt tenné. Jogokat akarnak, ezért helyet kérnek a genfi tanácskozáson. Ám kívánságuk kissé megkavarta a kártyákat. Míg Oroszország támogatná a kurd delegáció életre hívását, addig az Egyesült Államok kétoldalú tárgyalást akar, vagyis Aszad elnök kormánya és az ellenzék részvételével.

A törökországi kurdokat képviselő Béke és Demokrácia Párt főtitkára beszélt az Euronews tudósítójának a visszás helyzetről.

- A kurdok is részt akarnak venni a második genfi konferenián. Minden egyes kurd csoport egyetértett abban, hogy közösen kell fellépni. A delegációjukban képviseltethetné magát minden csoportosulás, viszont, ha ezt nem engedélyezik, akkor arra kérik a szíriai ellenzéket, hogy garantálják a kurdok jogait és engedjék be soraikba a képviselőiket. Ha a szíriai ellenzék ebbe nem megy bele és a kurdok külön delegációként sem képviseltethetik magukat a genfi konferencián, akkor mi értelme részt venni rajta, akkor mi értelme a konferenciának? – mondta Szelahattin Demirtasz.

A körülbelül 30-37 millió kurd a világ legnagyobb olyan etnikai csoportja, amelynek nincs saját országa: Törökország, Szíria, Irak és Irán területén szóródtak szét. Egy jövőbeni új Szíriában viszont már autonómiát szeretnének, saját adminsztrációval és az anyanyelvük használatával.

A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy maguk a kurdok is megosztottak: egyes csoportok Aszad elnököt támogatják, míg mások az ellenzéket. Talán csak abban értenek egyet, hogy az al-Kaida iszlamista milíciái ellen mindannyian harcolnak.

- A Szíriában található kurdok lakta régiót teljesen körbevették az al-Kaidával szövetséges al-Nuszra milicistái. Törökország felől pedig a török hatóságok zárták le a határokat. A kurd régiót így elzárták a világtól és súlyos embargóval néz szembe. Mi, kurdok saját magunknak gyűjtünk segélyeket és osztjuk szét a régióban. Ez nagyon nehéz, de a nemzetköz segélyek soha nem jutnak el szíriai társainkhoz. Az al-Kaida és a hozzá hasonló szervezetek megakadályozzák, hogy bármit is kapjanak, mivel ők a kurdokkal külön is harcolnak – vázolta a kétségbeejtő helyezetet Demirtasz.

Kérdés, hogy a közös ellenség összehozza-e kurdokat, közelebb hozza-e vezetőiket a szíriai ellenzékkel és végül Genfben együtt harcoljnak-e egy olyan Szíriáért,amelyben már a kurd kisebbségnek is helye van.