rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nabil Shaath palesztin vezető beszél Ariel Saronról


focus

Nabil Shaath palesztin vezető beszél Ariel Saronról

A palesztin-izraeli kapcsolatok és a legfontosabb politikai és biztonsági kérdések a korábbi izraeli miniszterelnök, Ariel Saron idején. Ezekről beszélgettünk Nabil Shaath palesztin vezetővel.

- Hogyan jellemezné az izraeliekkel való tárgyalásokat Ariel Saron miniszterelnöksége idején?

Nabil Shaath: – Saron a legtöbb tárgyaláson a háttérben maradt, keveset beszélt, néha el is aludt az ülések alatt. Szerintem ő már eleve eldöntötte, hogy nem akarja ezeket a tárgyalásokat, és hogy az amerikaiak előírták a tárgyalásokat még Netanjahunak, így ő csak hallgató volt, és nem döntéshozó.
De egyszer dühös lett, amikor a kikötőről beszélgettünk, és azt mondtam neki, hogy minden kifogás és érvelés valójában csak azt takarja, hogy Izrael dominanciához akar jutni Ashdod kikőtőjén keresztül északon, és nem akarnak egy újabb tengeri kikötőt a palesztinoknak a Gázai-övezetben. Akkor megtörte a hallgatását, és azt mondta: kész vagyok létrehozni egy kikötőt Gázában, és a saját marháimat fogom importálni ezen keresztül a saját farmomra. De ez végül nem sikerült.

- Hogyan értékeli Saron döntését a gázai kivonulásról, és a telepek felszámolását?

- Az izraeli érdekek – a vallás, a biztonság, a víz és a földek tekintetében – Ciszjordániában koncentrálódnak, nem Gázában. És Saron ezt az egyoldalú gázai kivonulásról szóló döntésével érte el. Azután szeparálta azt Ciszjordániától, földrajzilag és a megszállással. Ez lehetővé tette a puccsot, ami Gázában történt 2007-ben, amely egyben a politikai elszigetelődéshez is vezetett, és ezen kívül Jasszer Arafat blokád alá helyezéséhez.
Folyamatos nyilatkozataival próbált megszabadulni a korábbi elnöktől, és ez megerősíti azt, hogy szerepe volt Jasszer Arafat meggyilkolásában. Még mindig vizsgáljuk a megszállás feltételeit, és Jasszer Arafat meggyilkolását.

- Mik a főbb változások az iuzraeli-palesztin viszonyban, mióta Saron nincs a képben?

- Saron után nincs olyan kormány Izraelben, amelyik különbözne a jobboldali párttól, és azt hiszem, több az intolerancia és a gyűlölet, sőt a palesztinok meggyilkolása és a földjeik elkobzása. Különösen jellemző ez a Likud Párton belül, amely még szélőségesebb, és jobbra tolódott Ariel Saron vezetésének eredményeként. Ma látjuk ennek az eredményeit minden területen az ő politikájának következményeként.