Egyre többen vitatják, hogy az évismétlés lehetőséget nyújtana a felzárkózásra – az így “nyert” időnél több kárt okoz a bukáshoz kapcsolódó kudarcélmény és stigmatizáció.
Uruguay: mindenki egyért
Latin-Amerikának ennek a viszonylag jómódú országában az oktatás mélyen a kontinens átlaga alatt teljesít, a bukások száma is meglehetősen nagy. A jelenség ellen speciális osztályokkal és mentor-rendszerrel veszik fel a harcot. A mentor nem csak korrepetál, de a bukás káros lelki hatásait is igyekszik kivédeni, kapcsolatot tart a szülővel, egyszóval afféle oktatási svájci bicskaként funkcionál.
Magyarország: vissza a múltba
Tíz évig csak a szülő egyetértésével lehetett évet ismételtetni az általános iskola első és második osztályában – a törvényt a közelmúltban megváltoztatták, így visszatértünk a korábbi gyakorlathoz. Van, aki azzal érvel: így tulajdonképpen esélyt adnak a gyereknek, hogy összeszedje magát. A buktatás ellenzői szerint ezzel Magyarország szembemegy a korszerű oktatási trendekkel.
Évismétlés: pro és kontra
Két megközelítés, két nézőpont, két érvrendszer: egy tanulási stratégiákra szakosodott pszichológus, Alain Sotto, és egy pedagógus, Sompong Jitradab fejtik ki a véleményüket az évismétlésről. Míg az előbbi szerint az évismétlés feleslegesen emészti el az erőforrásokat, az utóbbi úgy látja, kellenek objektív mércék, és bár a buktatás valóban stigmatizál, de nem lehet továbbengedni a rendszerben azokat a diákokat, akik nem szerezték meg a továbblépéshez szükséges tudást.