NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Saeb Erekat: “Az izraeli kormány eltökélt a tárgyalások kisiklatásában”

Saeb Erekat: “Az izraeli kormány eltökélt a tárgyalások kisiklatásában”
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Három év tulajdonképpeni egy helyben járás után újrakezdődtek az izraeli-palesztin tárgyalások annak a reményében, hogy végre sikerül egyezségre jutni a feleknek. Mégpedig olyan egyezségre, amely segíthet a palesztinoknak közelebb jutni céljukhoz: saját, független, Izrael mellett létező, önálló államuk létrehozásához és elismertetéséhez. Arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülnie mindkét félnek a tárgyalások során, Saeb Erekattal, a palesztinok főtárgyalójával beszélgetett az euronews tudósítója, Mohammed Shaikhibrahim.

euronews: Körülbelül négy hónap telt el a tárgyalások újrakezdése óta. Jutottak ennyi idő alatt valamilyen kézzelfogható eredményre?

Saeb Erekat: Bár július 29-én elkezdődtek a tárgyalások, nem beszélhetünk igazi eredményekről. Mégpedig amiatt, ahogyan az izraeliek a tárgyalóasztaltól távol viselkednek. Ennek következménye, hogy 31 palesztint öltek meg hidegvérrel, hogy újabb 5992 lakás építéséről döntöttek palesztin területeken. Ez egyébként háromszor több, mint amennyi lakással New York városa általában bővül azonos idő alatt. Ráadásul az izraeliek leromboltak 209 palesztin házat és más épületet. És ott vannak a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél történt támadások. És még nem említettem, hogy 41 százalékkal több terrortámadást követtek el a zsidó telepesek, mint korábban. Meg még ott vannak a Gázai-övezet zár alatt tartása miatti feszültségek is. Ez a viselkedés pedig csak azt jelentheti, hogy az irzaeli kormány eltökélt a tárgyalások kisiklatásában.

- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatai szerint nem fogja leállítani a telepépítéseket egyetlen órára sem. Úgy tűnik, ön csak az izraeli főtárgyalóval, Tzipi Livnivel tárgyal, és nem az izraeli kormánnyal. Jól látjuk?

- Az izraeli kormányé a felelősség a telepépítések miatt. Az izraeli miniszterelnök a telepek bővítését választotta a tárgyalások helyett. Netanjahu a békefolyamat folytatása helyett inkább diktátumokkal élne. Azt kell mondjam, hogy az izraeli kormány viseli az összes felelősséget a tárgyalások mostani válsága miatt.

- Mik az alapvető nézetkülönbségek önök és az izraeli fél között?

- Nem mehetek bele mélyen a tárgyalások részleteibe, de nemzetközi jog világos és konkrét keretei alapján kell megállapodnunk. A Palesztin Állam nem jöhet létre annak kihirdetése nélkül, hogy Kelet-Jeruzsálem a fővárosa. Az is bizonyos, hogy Palesztina nem létezhet a Gázai-övezet nélkül. Gáza jelent összeköttetést a Földközi-tengerrel és a teljes egyesülést is jelenti. Ugyanahhoz a néphez tartozunk. És nem vethetünk véget a küzdelemnek anélkül, hogy megoldást találjunk a menekültkérdésre, az ENSZ százkilencvennégyes határozatának megfelelően.

- Mi történik akkor, ha a tárgyalásokon nem sikerül döntésre jutniuk?

- Ma Palesztina összesen hatvanhárom nemzetközi szervezethez lenne képes csatlakozni, illetve a nemzetközi hatályú jegyzőkönyvek is vonatkozhatnak rá. Köztük a négy genfi, illetve a bécsi konvenció, illetve a nemzetközi büntetőbírósági tagság is. Márpedig mindenkinek, akinek lehet félnivalója a nemzetközi bíróságoktól, fel kell hagynia a bűnök elkövetésével. Ráadásul erős kapcsolatok kiépítésére törekszünk az Európai Unióval, különösen azért, hogy kiszáríthassuk a telepbővítések ingoványát. De erősítjük a kapcsolatainkat Latin-Amerikával is. Azt akarjuk elérni, hogy minél több ország ismerje el a Palesztin Államot, különösen az Európai Unió tagjai közül. Stratégiát kellett alkotnunk Benjamin Netanjahu stratégiájára válaszul. Az övé három dologra alapul: hatalom nélküli palesztin hatóságra lenne szüksége, illetve költségek, főleg felelősség nélküli izraeli megszállásra, és próbálja a Gázai-övezetet leválasztani a palesztin területekről. Ahhoz, hogy ezt a stratégiát megtörjük, újra kell csatornáznunk a palesztin törekvéseket, segítenünk kell egymásnak ebben a kérdésben. Netanjahunak tudatában kell lennie annak, hogy mind a hatvanhárom nemzetközi szervezethez hamarosan tagsági kérelemmel fordulunk, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróságot is.

- Milyen okai vannak annak, hogy önök nem hajlandóak elismerni Izraelt zsidó államként?

- Tulajdonképpen a korábban már említettek is elegendőek lennének arra, hogy ez ne következzen be. De ezen kívül sem fogjuk – én személy szerint sem – elismerni azt, hogy ez a föld zsidó föld. Nem fogom megváltoztatni a vallásomat, a történelmemet és a kultúrámat. A politikai viszonyok és a nemzetközi jog kimondják, hogy két ország létezik az 1967-es határokon belül. Ezt mi el is fogadjuk, de semmilyen körülmények között nem fogjuk elismerni Izraelt zsidó államként.

- Korábban szóba került az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti területcsere is. Pont azért, hogy megmaradhasson nélhány zsidó telep Ciszjordániában. Ezt elfogadhatónak tartaná?

- Az került szóba, hogy ugyanolyan értékű területeket cseréljünk ki. Erről a témáról egyébként mi csak akkor vagyunk hajlandóak tárgyalni, ha Izrael elismeri a Palesztin Államot az 1967-es határok szerint. A területcsere ugyanis csak országok között lehetséges, ez minden ország számára szuverenitási kérdés.

- Vannak biztonsági intézkedések az amerikai támogatások alapján? Különösen jordániai határt is jelentő völgyekben.

- Ezek Jordánia és Palesztina közös határait jelentik, amióta Izrael befejezte csapatainak fokozatos visszavonását innen. Nem fogjuk elfogadni, hogy izraeliek állomásozzanak a keleti és a nyugati határainkon, a kikötőinkben, az átjáróinkon, felségvizeinken vagy a palesztin légtérben. A Palesztin Állam egy független, önálló ország kell, hogy legyen.

- És mit gondolnak a nemzetközi békefenntartók jelenlétéről? Azt elfogadnák?

- Egyáltalán nem utasítjuk el a jelenlétüket. Látjuk, hogyan működnek a világ különböző részein, békés körülmények között, sok országban.

- És hogyan vélekedne egy olyan előterjesztésről, hogy nemzetközi csapatok érkezzenek Jeruzsálembe?

HIRDETÉS

- Minek? És miért Jeruzsálembe? Jeruzsálem egy teljesen megszállt terület, hasonlóan Rafahhoz, Khan Juniszhoz vagy Jerikóhoz. Ha különleges bánásmód vonatkozik a szent helyekre, akkor ez egy függetlenségi kérdés az állam számára. Jeruzsálem 1967 óta nem különbözik a többi megszállt területtől a nemzetközi jog értelmében. Együtt kellene kezelni Jeruzsálemet, a szíriaiaktól elfoglalt Golán-fennsíkot és a megszállt libanoni területeket. Elkülönítve kezelni itt és ott az ügyeket, külön beszélni a szent helyekről, ez mind az állami szuverenitás átruházását jelentené. Jeruzsálem az 1967-es határok szerint hat négyzetkilométernyi területet jelent, hozzáadva ehhez a Sziklamecsetet kötülvevő négy további négyzetkilométert is. Ez megszállt terület, és nem lehet törvényesíteni semmilyen, erőszakkal történt területfoglalást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meghalt Szaeb Erekat palesztin diplomata

Izrael közölte, hogy likvidálta a Hamász harmadik legfontosabb parancsnokát

Guterres teljes támogatásáról biztosította az UNRWA-t