rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A kijevi tüntetések zordabb időket hozhatnak a volt szovjet tagállamokba


Insight

A kijevi tüntetések zordabb időket hozhatnak a volt szovjet tagállamokba

A Függetlenség-téri tüntetések során az ukrán elnök Viktor Janukovics háromszor találkozott Valgyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán ellenzék attót tartott, hogy Janukovics aláírja Moszkvában az oroszok által vezetett vámunióhoz való csatlakozási szerződést, azonban erre nem került sor. Ennek ellenére, a tüntetők továbbra is kitartanak a már szinbolikussá vált téren, csak úgy mint Janukovics, aki szintén nem szándékozik lemondani.

Hogy a kijevi tüntetések mit jelentenek Brüsszelnek és Moszkvának, illetve, hogy az ukrán kormány és ellenzék mit tanulhat az eseményekből, arról Lilia Shevtsovát a moszkvai Carnegie Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Euronews: – Először is beszéljünk az európai politikusok hozzáállásáról a kijevi tüntetésekről. Vajon Brüsszel számított ilyenfajta heves reakciókra az ukrán emberektől, amikor Viktor Janukovics visszautasította a társulási megállapodás aláírását?

Lilia Shevtsova: – Úgy vélem, nemcsak Brüsszelt, de valamennyi európai fővárost meglepett az ukránok heves reakciója. Ugyanakkor, arra sem számított senki, hogy Janukovics nem fogja aláírni a megállapodást. Tehát egy B terv sem létezett arra az esetre, ha az ukrán nép kiállna az európai integrációért. Az európai politikusoknak pedig az sem egészen világos, hogy az ukránoknak csak a szabadkereskedelmi előnyök megszerzése a cél, vagy valóban az európai közeledés a legfontosabb. Ezidáig Európa a retorikán kívül nem nagyon tudta mással támogatni a a téren tiltakozókat.

Euronews: – Az ukrán népnek ez a heves reakciója mennyire befolyásolja az Európai Unó Keleti Partnerség programját?

Lilia Shevtsova: – Szerintem Brüsszelnek újra alaposan át kellene gondolnia ezt a programot. A program országait nem nagyon lehet egy csoportba sorolni. Míg Ukrajna lakosságának egy jelentős része az európai integrációt támogatja, olyan országok is vannak a partnerségben mint például Azerbajdzsán, ami semmilyen irányba nem akar elmozdulni. Ők Oroszország vonzáskörzetében maradnak.

Euronews: – A Kreml részéről a retorika a mostani tüntetőkkel szemben sokkal enyhébb mint 2004-ben a narancsos forradalom idején. Ennek mi lehet az oka?

Lilia Shevtsova: – Amikor a Függetlenség téren elkezdődtek a tüntetések akkor Putyin még nagyon erős szavakkal lépett fel. A megmozdulást progromnak nevezte, de később a Kreml szavai is enyhültek és lassan stratégiát váltottak a tüntetésekkel kapcsolatban. Nem fenyegetik szankciókkal és büntetéssel Ukrajnát, mert rájöttek, hogy most már Janukovics saját túlélése miatt közeledik Moszkva felé.

- Mennyire tudják az ukrán események befolyásolni Moszkva kapcsolatát a volt szovjet tagállamokkal, illetve mennyire tudják befolyásolni az események az orosz belpolitikát?

- Nemcsak a Kreml vezetése, de a Keleti Partnerség program több országa is, különösen Azerbajdzsán, rettegéssel és félelemmel tekint a kijevi tüntetésekre. A volt szovjet tagállamok most jöttek rá, hogy ehhez hasonló a náluk is, bármikor előfordulhat. Így Moszkvában valószínűleg több lesz a szankció, a megfélelmítés és az elnyomó intézkedések. A 2004-es narancsos forradalmat Putyin Oroszországban saját tekintélyének és a megfélemítésnek a fokozásra használta. A mostani kijevi tüntetések pedig egy újabb jó ürügy Oroszországnak és a közép-ázsiai rezsimeknek, hogy fokozzák az elnyomást.

Euronews: – Lilia Shevtsova, a moszkvai Carnegie Központból, köszönöm.