HIRDETÉSA szavazatok 62 százalékát megszerezve négy év szünet után ismét Michelle Bachelet ülhet Chile elnöki székébe. A dél-amerikai ország régi-új elnöknője társadalmi igazságosságot ígért Chile polgárainak.
- Büszkeséggel tölt el, hogy engem választottak elnökükké. Büsze vagyok az országra, amelyet eddig felépítettünk, de még büszkébb leszek arra az államra, amelyet ezután építünk együtt – mondta Bachelet vasárnap győzelmi beszédében.
Bár Chilében erős gazdasági növekedés tapasztalható, amely jövőre 4 és 5 százalék között lesz, az OECD-országok közül itt a legmélyebb a szegények és gazdagok közötti szakadék. Michelle Bachelet gyors cselekvést ígért, méghozzá három fő területen.
Mindenekelőtt ingyenes oktatást, amely a 2011 óta folyamatos dikátüntetések egyik fő követelése. Az országban ugyanis egyelőre csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy a nagy állami egyetemekre jelentkezzenek. Ahhoz, hogy oktatási reformját finanszírozni tudja, Michelle Bachelet a vállalatokat is bevonná: a társasági adó 20-ról 25 százalékra emelkedne, és a profitjukat újra befektető cégekre is kivetnék.
Bachelet, megreformálná a Pinochet-éra által hátrahagyott alkotmányt, hogy a politikai rendszerben minél jobban érvényesüljön a képviseleti elv.
Ez mind csak ígéret, és a chieliek szekptikusak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy nagy számban távolmaradtak a választásoktól – 58 százalékuk ment csak el szavazni a második fordulóban.
A diákok mindenesetre úgy döntöttek, hogy emlékeztetik az elnököt ígéreteire: március 15-én tömegdemonstrációt tartanak, négy nappal Bachelet beiktatása után.
Az Euronews Newsplus című műsorában Marta Lagos politikai szakértő a Latinobarometer alapító igazgatója elemezte a chilei választások eredményét, Chiléből.
Amikor a választások első fordulójáról beszéltünk, november 17-én, akkor azt mondta nekem, hogy a legnagyobb baj az emberek érdektelensége és az ebből fakadó távolmaradásuk lesz a következő körben. Ez történt?
- Igen, a chileiek 58 százaléka nem ment el szavazni. Ez 7,8 millió embert jelent, a 13 és fél millió voksolásra jogosult állampolgárból. Chile történetében először fordult elő, hogy egy elnökválasztáson kevesebben vettek részt mint egy helyi voksoláson. Ez hatalmas malőr. A törvényt ugye módosították, és most már nem kötelező szavazni, teljesen önkéntes döntés, hogy valaki elmegy-e vagy sem. A cél az volt, hogy mozgósítsák az embereket, de az ellenkezőjét érték el vele.
*És azt fajta politikai elégedetlenséget, ami mostanában a chileieket jellemzi, hogyan értelmezi? Nem meglepő ez egy kicsit?
- Nem, én nem vagyok meglepve. Először is, el kell ismerni, hogy a Pinochet-érából örökségként maradt választási rendszer csődbe jutott. A chileieknek elegük van ebből a bonyolult és elavult rendszerből, és most ennek hangot is adtak. Azt mondták, hogy “nincs szükségünk rá, olyan választásokat akarunk, amelyeken versenyképes politikai pártok mérik össze erejüket, olyanok, akik kimondják, mit gondolnak, anélkül, hogy a többiek reakcióját figyelnék”. A pártok egyenlőek, a szavazók pedig nem bolondok. Most egyértelművé tették, hogy mi a véleményük a régi rendszerről. Az önkéntes szavazás pedig bebizonyította, hogy ez a rendszer menthetetlen. Nem a politikát utasították el, hanem a rendszert, de azt egyértelműen.
A világ úgy tudja, hogy Chile gazdasága erős, az egyik gyenge pontja azonban az egyenlőtlensége. És az egyik ilyen egyenlőtlenség az oktatásban mutatkozik. Miért?
- Az egy főre jutó jövedelem 20 ezer dollár, csakhogy ez az “egy fő”, ez valójában nem létezik. És ha az ország déli részébe megyünk, ott ez az összeg rögtön csupán hétezer dollár.
Ez egy hatalmas állam, és ha azt mondjuk, hogy Chile egy sikertörténet, akkor valójában a lakosság 35 százalékáról beszélünk. A másik rész, a 65 százalék ugyanis nem rendelkezik 20 ezer dollárnyi egy főre jutó jövedelemmel. Csupán egy kisebbség az, akinek nagy a jövedelme. Ez Chile első számú problémája, és most ideje tenni valamit az egyenlőtlenségek ellen.
Összefoglalva, Marta, Ön szerint ez Michelle Bachelet elnöksége alatt fog bekövetkezni?
- Én úgy látom, hogy ez az elnökség más lesz mint az előző. Amikor legutóbb hatalomra került, nem érezhette magát erősnek, hiszen nem érezte a pártok támogatását. A bárók már megvetették a lábukat a chilei politikában. És ők azt hangsúlyozták, hogy Bachelet nem elég versenyképes, táncolva, mosolygova csinálta végig a kampányt, ugyanakkor rengeteg problémája volt a pártokkal. Most viszont fordult a kocka. Eddig neki lett volna szüksége a pártokra, most a pártoknak van szükségük őrá. És ha megnézzük a vasárnapi beszédet, amit mondott, akkor láthatjuk: nem beszélt pártokról. Az üzenete annyi volt, hogy “uraim, itt vagyok, ez most az én saját sikerem. Majd ha szükség lesz Önökre, szólok”. Szóval erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy változott a helyzet: ezúttal erős pozícióban érkezett a kormányba, ez a múltkori elnöksége alatt nem volt adott.