HIRDETÉSAz év legfontosabb eseményeinek összefoglalója:
Éhségmenet
Tizenegy megye tizenkét településéről összesen több mint kétszázan indultak útnak gyalog a fővárosba január végén-február elején azért, hogy éhségmeneteikkel munkát, tisztességes bért és emberhez méltó megélhetést követeljenek. A „Munkát, kenyeret!” jelszóval meghirdetett éhségmenet Miskolcról Budapestre tartott. A közmunkások, munkanélküliek és a velük szimpatizálók elfogadható bért, igazságos közteherviselést és a munka törvénykönyvének felülvizsgálatát követelték. Budapestre érve a Kossuth térre vonultak, ahol petíciót nyújtottak át az országgyűlés alelnökének. Fotó: Tóth Gergő
Rezsicsökkentés két lépcsőben
Orbán Viktor kormányfő 2012 végén döntött arról, hogy január elejétől tíz százalékkal csökkennek az áram-, gáz- és távhődíjak. A gáztarifa nagyobb részét miniszteri rendelettel csökkentették. Júliustól aztán a vízdíj, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Ez egy átlag keresetű családnál akár évi 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet. A rezsicsökkentés második lépcsőjét novemberben jelentették be: a gáz, az áram és a távhő árának további 11,1 százalékos mérséklésével az eddigi 100 ezer forinton túl további havi 3-4 ezer forint pluszt jelent.
ELTE Hök-lista
Éveken át listázta az ELTE BTK-ra érkező új hallgatókat a BTK Hallgatói Önkormányzata – derült ki februárban. A gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a HÖK elnöke elismerte a listák létét, de azt állították, a kényes részleteket utólag hamisította valaki. Mezey Barna rektor az ügy kirobbanása után felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését, vizsgálatot rendelt el az egyetemen és feljelentést tett az ügyben a rendőrségen. A belső vizsgálat két hónappal később érdemi eredmény nélkül zárult: bár a lista valódiságát vagy hogy folyt-e Jobbikos pártagitáció a BTK HÖK-ben, nem tudták bizonyítani, az viszont kiderült: a HÖK pénzügyi működése átláthatatlan. Ezért javasolták, hogy az önkormányzat készítsen éves beszámolót a gazdálkodásáról, a rektor helyett pedig független külső intézmény felügyelje működését.
Márciusi hókáosz
Havazás és hófúvások bénították meg az életet idén március közepén Magyarország jó részén. A Közép-Dunántúlon és az ország északkeleti részén az utak járhatatlanok voltak, a hó nagyon sok települést vágott el teljesen a külvilágtól. Ezrek rekedtek odakint, volt, aki egy teljes napot töltött autójában a hó fogságában. Bár a meteorológiai szolgálat előre figyelmeztett az ítéletidőre, a Belügyminisztérium csak késve adott ki riasztást a katasztrófahelyzet miatt. A mentésbe akkor már a honvédség és a Terrorelhárítási Központ harcjárműveit is bevonták, és Ausztriából is küldtek hómarókat. Fotó: EPA/Gyorgy Varga
Áder János aláírta az alkotmánymódosítást
Március közepén a köztársasági elnök aláírta az alaptörvény negyedik módosítását. Áder Jánostól ezt megelőzően az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és civil szervezetek is azt kérték, hogy ne írja alá a módosítást, mert az “végső csapás” lesz az alkotmányosságra és a jogállamra. Az alkotmánymódosítás miatt az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztos, illetve a washingtoni külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte. Az Országgyűlés március 11-i döntése után Budapesten sorozatosak voltak a módosítás ellen tiltakozó demonstrációk. Fotó: REUTERS/Bernadett Szabo
Balogh József és a vak komondor esete
Balogh József fideszes képviselő és polgármester áprilisban került a figyelem középpontjába, amikor egy lagzi után hazatérve részegen megverte élettársát, majd annak sérüléseit a család vak komondorára fogta. Balogh József először négy-öt alkalommal – “ közepest meghaladó erővel” – ököllel ütött a sértett arcába, majd a hajánál fogva megragadta, és egy alkalommal a terasz fából készült korlátjához verte a fejét. Az asszony orrcsont- és járomcsont-törést szenvedett.
Balogh élettársa bántalmazását először tagadta. Ennek ellenére május 2-án a Fidesz-frakcióból, majd októberben, a Központi Nyomozó Főügyészségen tett beismerő vallomása után a Fideszből is távoznia kellett. Szeptemberben az országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát, az ügyészség súlyos testi sértés gyanúja miatt folytat eljárást ellene. Az asszony később mégis megbocsátott a férfinak, és azóta ismét együtt élnek.
Éhenhalt egy agárdi kisgyerek
Áprilisban éhen halt egy másfél éves agárdi kisfiú, miután szülei csak anyatejjel és gyümölccsel táplálták, így hónapokon keresztül nem kapott enni és inni. Míg félévesen a fiú még hat kiló volt, halálakor már csak négy és fél. A vállalkozóként dolgozó, jómódú szülők teljes visszavonultságban éltek; orvost és védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították. Az egyik kereskedelmi televízió teóriája szerint a vízfejűségben szenvedő kisgyereket fényevéssel próbálták táplálni. A védőnő többször is megkísérelte meglátogatni a családot, akik azonban csupán egyetlen alkalommal engedték be a házba, arra hivatkozva, hogy a gyereket a háziorvosuk látja el.
A Fejér megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást indított az ügyben. A szülőket, E. Rebekát és F. Balázst azonnal letartóztatták, három hónapig előzetes letartóztatásban voltak, majd háziőrizetbe kerültek. A megalapozott gyanú szerint különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberöléssel gyanúsítják őket. Ha mindez bebizonyosodik, a büntetésük 10–20 év, de akár életfogytiglan is lehet. Fotó: Robin/Flickr
Trafikmutyi
A 2012 szeptemberében hozott, dohánytermékek kiskereskedelméről szóóló törvény értelmében a dohánytermékek árusításának jogát a kormány monopolizálta, azokat csak nemzeti dohányboltban lehet megvenni. A jelöltek listáit a helyi választókerületi elnökök véleményezték, de volt olyan város is, ahol a kormánypárti frakció szavazta meg, ki nyithat trafikot. Hadházy Ákos, szekszárdi fideszes képviselő áprilisban tárta fel, hogy zajlott a trafikok üzemeltetőinek kiválasztása, majd egy hangfelvétel is nyilvánosságra került a szekszárdi “trafikmutyiról”. Fotó: Ken Owen/ Flickr
A közép-európai árvíz Magyarországot sem kímélte
Május végén és július elején Európa középső részén a folyók kiléptek medrükből. Az áradások elsősorban a Duna és Elba területeit érintették. Svájc, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia mellett Magyarország bizonyos tájain is pusztított az ár: Szentendrén, Kisorosziban, Rajkánál, Esztergomban és a fővárosban, Budapesten is. A magyarországi védekezéshez több mint 10 millió homokzsákot használtak fel, a gátakon csaknem 37 ezer regisztrált civil önkéntes dolgozott, ám a ténylegesen dolgozó önkéntesek száma ennél jóval nagyobb volt. Magyarországon nem volt halálos áldozata az árvíznek. Fotó: EPA/Janos Marjai
HIRDETÉSA Sólyom Airways felemelkedése és bukása
Sólyom Airlines néven júniusban alakult meg az új magyar légitársaság. A három magyar magánszemély tulajdonában lévő, ám a háttérben arab befektetőt sejtető cég a tervek szerint négy év alatt közvetlenül ötezer, a beszállítókon keresztül pedig 20 ezer embernek adott volna munkát, kezdetben nagyjából 30 úticéllal, néhány éven belül 100 városba repülve Sólyom-gépekkel. A titkozatos befektető kilépése után a cég fizetésképtelenné vált, sem dolgozóinak, sem hitelezőinek nem tudott fizetni. Október 9-én, az egyik tulajdonos tudta nélkül a céget végül hárommillió forintért adták el egy eddig afrikai egészségüggyel foglalkozó szervezetnek, amely mögött Afrikában élő magyarok állnak. Fotó: REUTERS/Laszlo Balogh
Aláírta a földtörvényt az államfő
Június végén – a tiltakozások ellenére – a köztársasági elnök aláírta a földtörvényt. Áder János szerint sem tartalmi, sem formai szempontból nem volt alkotmányos akadálya a jogszabály kihirdetésének. A földtörvény értelmében földet csak magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek Magyarországon. Egy hektárnál többet azonban csak a földművesek – vagyis akinek a törvény által meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van – vagy a Magyarországon legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatók, illetve a legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai vehetnek.