HIRDETÉSNem csak a tüntetőket, az újságírókat is célba veszik a rendőrök Kijevben – írja a KyivPost.
Az Euronews operatőre felvette, ahogy a rohamrendőrök többször belerúgtak egy földön fekvő férfiba. Majd őt is célba vették. Roman Kuprijanov nyakában hiába lógott az újságíró igazolványa, a rendőrök többször megütötték és belerúgtak. Egy idegen megpróbált segíteni neki, mondta, hogy ő egy televízónak tudósít, a rendőrök őt is megverték. Romannak megsérült a feje és a mellkasa, valamint agyrázkódást szenvedett.
A kijevi tüntetésekről részeltesen beszámoló KyivPost azt írja, hogy vasárnap legalább 40 újságíróra, operatőrre és fotósra támadtak a rendőrök, többen közülük külföldiek vagy nemzetközi televíziócsatornáknak tudósítanak. Megségültek például a New York Times és az AFP fotósai, az AP és a Reuters operatőrei is. A KyivPost szerint az már több mint gyanús, hogy a rendőrök összetörik az operatőrök kameráit és az újságírók telefonjait.
A KyivPost egyik újságírója azt mondta, hogy ezek az esetek már túlmutatnak az átlag rohamrendőr spontán döntésén.
- Úgy vélem, parancsba kapták, hogy ne hagyják az operatőröket filmezni vagy a fotósokat dokumentálni az eseményeket, sajnos minden jel erre mutat. A belügyminisztérium nem adott ki semmilyen elítélő nyilatkozatot az újságíró-verésekkel kapcsolatban. A kormány tehát nem reagált arra, hogy a rendőrség erőszakkal akadályozza az újságírók munkáját, ebből muszáj arra következtetnünk, hogy szándékosan próbálják megfélemlíteni a sajtó munkatársait – mondta telefonon Olga Rudenko.
[View the story "#euromaidan protests in Ukraine" on Storify]
Az Euronews kijevi tudósítóját, Maria Korenyjukot arról kérdezte Fidel Pavlenko, hogy van-e az ellenzéki vezetőknek konkrét terve a közeljövőre nézve, miközben a tömegdemonstrációk folytatódnak a belvárosban?
Maria Korenyjuk: – Az ellenzéki vezetők nemrég nyilatkoztak a médiának. Vitalij Klicskó, Arszenyij Jatszenyjuk és Oleg Tyahnyibok elmondták mik a terveik keddre. A parlamentben már beadtak egy indívtányt arról, hogy tarsanak bizalmi szavazást a kormányról. Azt remélik, hogy holnap ez lesz az első napirendi pont a parlament ülésén és a kormány elbukik ezen, vagyis nem szavaznak bizalmat neki.
Az ukrán törvények értelmében a kormányt menesztheti az elnök és a parlament is. Az ellenzék természetesen nem várja, hogy Viktor Janukovics elnök kirúgja a saját kabinetjét, ezért reménykednek abban, hogy a képviselők majd megteszik azt.
Arról is kérdeztük őket, hogy mi van, ha nem sikerül a terv, ha nem támogatják elegen a kormány menesztését. Erre nem válaszoltak inkább a további követeléseiket ecsetelték. A kormány lemondása után előrehozott parlamenti és elnökválasztást is tartanának.
- Meglepte az ellenzéket, hogy egy hét alatt a tízezres tüntetés több százezressé nőtte ki magát?
- Nehéz megmondani, hogy az ellenzék számított-e ekkora tömegre, ekkora támogatásra. Egy hete vasárnap arra szólították fel az Európai Uniós integráció híveit, hogy jöjjenek az utcákra és mutassák meg mit éreznek, adjanak hangot véleményüknek. Már akkor meglepetés volt, hogy százezren felvonultak.
Ám múlt pénteken, miután a rohamrendőrök brutálisan nekimentek a békés tüntetőknek, még többen jöttek az utcákra. Úgy számolhatjuk, hogy 500 ezer és egymillió közötti a demonstrálók száma Kijevben. Erre az ellenzék sem számított, nem álltak készen arra, hogyan kontrollálják, hogyan vezessék ezt az emberáradatot.
A felkészületlenségüket az is bizonyítja, hogy az úgynevezett gócpontokon, vagyis ahol a legsúlyosabb összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között, egyetlen ellenzéki vezetőt sem láttunk. Persze a közleményeikben mind azt írták, hogy urai a helyzetnek, jól tudják a tömeget irányítani.
- Egy hete a fővárosi és vidéki nagyvárosokban tartott tüntetéseken Európa-párti szlogeneket skandáltak. Még most is ez a központi témája a megmozdulásoknak?
- Azt hiszem kimondhatjuk, hogy az Európai Unióval meghiúsult társulási egyezmény, az, hogy Janukovics elnök visszatáncolt, kezd a háttérbe szorulni és az Európához való közeledés mellett más szlogenek is felhangoztak.
Most az egyik legfontosabb, hogy igazságot szogláltassanak a pénteki rendőri erőszakkal kapcsolatban, vonják felelősségre azokat, akik nekimentek a békés tüntetőknek a Függetlenség téren vagy kiadták erre a parancsot és mondjon le a kormány.
Szóval az embereket már inkább a kormány megbuktatása hozza az utcára, erre bizonyíték, hogy a kormányhivatalok előtt tüntetnek a legtöbben és azt ígérik, hogy nem adják fel, hanem folytatják a blokádot.
HIRDETÉSÖn is Ukrajnában van? Küldje el gondolatait, fotóit, videóit awitness[at]euronews.com címre.