rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Moszkva-Brüsszel: marakodás Ukrajna felett


Insight

Moszkva-Brüsszel: marakodás Ukrajna felett

Az Európai Unió vezetőinek mosolya valószínűleg nem volt túl őszinte, ahogy kezet fogtak Ukrajna államfőjével Vilniuszban. Viktor Janukovics, habár országa nemet mondott a társulási megállapodásra, mégis elment az EU-csúcsra, magyarázkodni és pénzt kérni.

Ám a gazdasági válsággal küzdő szövetség nem tudott annyit ajánlani, amennyire az orosz adósságtól fuldokló Ukrajnának szüksége volna. Janukovics 12 és fél milliárd eurót kért, az EU 600 milliót ígért.

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szerint az uniós társulás túl sokba kerülne az országnak. Ahhoz, hogy megfeleljenek minden műszaki és biztonsági szabálynak, az egész gazdaságot át kell alakítani, miközben az Oroszországgal meglévő, jól jövedelmező kereskedelmi kapcsolataikat is fel kellene adni.

Az Európai Tanács elnöke azonban továbbra is pozitív, azt mondta, hogy Brüsszel kapuja nyitva áll Kijev előtt, habár több pénzről szó sem lehet.

- Bármikor készek vagyunk aláírni a társulási szerződést, persze Ukrajnának előbb teljesítenie kell a feltételeinket. Ám ha hajlandó erre, akkor a tárgyalások folytatódhatnak. Félre kell tennünk a rövid távú érdekeket és túl kell lépnünk a külső nyomáson is – mondta Herman van Rompuy.

Oroszország nem nagyon reagált a zsarolási vádakra. Korábban a Kreml egyszer megjegyezte, hogy szerinte Brüsszel zsarolja Kijevet. Vlagyimir Putyin szerint egyébként is előnyösebb, ha Ukrajna az orosz vámunióhoz csatlakozik, melynek már tagja Kazahsztán és Fehéroroszország, hamarosan pedig Örményország is

Az Euronews Tamara Guzenykovát, az orosz stratégiai tanulmányok intézetének igazgató-helyettesét, a volt Szovjetúnió problémáinak szakértőjét kérdezte.

- Miért ellenzi Oroszország az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulásási szerződést?

- Fontos megérteni, hogy Oroszország nem az Ukrajna és az EU közötti társulás ellen van. A kérdés összetett és máshonnan kell megközelíteni. Hogyan lehet felépíteni egy kapcsolatot egy állammal, amely belép,egy adott gazdasági szövetségbe, ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatban van egy másik országgal, amely viszont nem kíván integrálódni az EU-ba.

Természetesen Ukrajnának a jelen nehéz gazdasági helyzetében számos érdeke fűződik ahhoz, hogy két oldalt is maga mellett tudjon. De ez lehetetlen, mert az európai szabadkereskedelmi zóna és a vámunió Oroszországgal két teljesen különböző dolog. Mindegyiknek megvannak a szabályai, a követelményei és a mintái. Ezért kell Ukrajnának dönteni arról, hogy melyik szövetséget preferálja. Ez egyébként nem csak Moszkva követelése, elsőként az Unió mondta ezt ki.

Lehet, hogy most inkább Ukrajnának meg kellene állnia egy pillanatra és végig gondolni, hogyan lehet egyszerre a nyugattal és a kelettel is jó kapcsolatot fenntartani, hogy hogyan egyezhet meg Ukrajna az EU-val és Oroszországgal is.

- Ön beszélt háromoldali kapcsolatokról, és reálisnak tartja, hogy a földrajzi elhelyzekedése miatt Ukrajna mindig vita tárgy lesz Moszkva és Brüsszel között. Mi fog történni?

- Én azt gondolom, hogy az európaiaiknak és az oroszoknak mindent meg kell tenniük, hogy Ukrajna ne legyen folyton vita tárgya, és hogy szép lassan beléphessen ezekebe a komplex és globális folyamatokba, amelyek a nyugat és a kelet között, az EU és Oroszország között lejátszódnak. Azt hiszem, hogy ebben az esetben az ukrán hatóságok talán túl nagy nyomás alatt dolgoztak. nincs elég információjuk a döntésük előnyeiről és hátrányairól. Véleméynem szerint az európaiak becsalogatták az ukránokat a kertjükbe, miközben figyelmen kívül hagyták, vagy legalábbis elhanyagolható információnak tekintették, hogy Ukrajna már része az eurázsiai vámuniónak. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak nem akarták ezt figyelembe venni.

Most tartani kell egy kis szünetet, érzelem, és kölcsönös sértődés nélkül, nyugodtan kell beszélnünk ezekről a problémákról. Nem úgy, mint tette azt az európai és az orosz média. Találni kell egy kis időt leülni a tárgyalóasztalokhoz, és együtt kigondolni, miként lehetne, hogy Ukrajna, egy nagy állam ne menjen csődbe, és a legjobb utat válassza ki gazdasági és geopolitikiai szempontól is.