Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója

<p>Az elmúlt napokban kormányellenes, uniós integráció-párti tüntetők lepték el Kijev utcáit. A demonstrálók nem hajlandóak elfogadni az ukrán vezetés döntését, és ragaszkodnak ahhoz, hogy írják alá a társulási szerződést. Úgy vélik, hogy ha nincs megállapodás, akkor Ukrajna elveszít egy 500 millió fogyasztóból álló piacot, egész pontosan Európát. Ez Kijev számára fontos lehet, hiszen a társulási szerződés az uniós csatlakozási tárgyalások nélkülözhetetlen feltétele. Anélkül akár a keleti bővítés is megakadhat.</p> <p>Keleti nyitás Európában</p> <p>A nyáron Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. A csatlakozás üzenetértékű volt, hiszen a 22 éve független ország pénzügyi gondokkal küzd, ettől függetlenül uniós tagállammá válhatott, hiszen a keleti nyitás az EU számára is kulcskérdéssé vált.</p> <p>2004-ben 10 ország csatlakozott az Unióhoz, köztük Magyarország. Két déli állam mellett 8 olyan ország vált tagállammá, amely egykoron vagy a Szovjetunió része, vagy a Varsói Szerződés tagállama volt.</p> <p>2007-ben a keleti blokk újabb két országa, Románia és Bulgária csatlakozott, idén pedig Horvátország. A keleti nyitás megkérdőjelezhetetlen. Szerbia, Macedónia és Montenegro már tagjelöltté vált, de Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is potenciális tagjelölt ország. Csaknem 40 évig 15 uniós tagállam volt, az elmúlt kilenc évben 13 új lett.</p> <p>A bővülés meglepően gyors folyamat volt. Bár a gazdasági előnyöket néha megkérdőjelezik, a politikai akarat egyértelmű.</p> <p>Az ukrán kormány döntéséről exklúzív interjút adott az Euronews-nak Mikola Azarov kormányfő.</p> <p>euronews: Miniszterelnök úr, önt meglepte az ukrán emberek reakciója azok után, hogy a kormány úgy döntött, nem írja alá az uniós társulási szerződést?</p> <p><strong>Mikola Azarov: Természetesen nem lepett meg, mert az elmúlt három és fél évben az elnök és a kormány is aktívan támogatta az unióval való együttműködést. A kormány írta a megállapodás szövegét is. Folyamatosan tudattuk a közvéleménnyel, hogy mi miért van, éppen ezért természetes dolog, hogy a mostani bejelentésünk után az emberek az utcára vonultak azért, hogy az európai integráció folytatása mellett tüntessenek. Ez az aktivitás ismét azt bizonyítja, hogy az eddigi uniós politikánk helyes volt.</strong></p> <p>- Miniszterelnök úr, meg tudná magyarázni, hogy miért döntött úgy az utolsó pillanatban a kormány, hogy nem írja alá az egyezményt?</p> <p><strong>- Egy mondással válaszolnék: jobb későn, mint soha. Akkor hoztuk meg a döntést, amikor egyértelművé vált, hogy semmiben nem tudnának nekünk segíteni. Egyébként ön tisztában van azzal, hogy milyen előrejelzéseket kaptunk a hitelminősítőktől? Nem mennék bele ebbe ismét, de arra törekedtünk, hogy minél később hozzuk meg a döntést. Szerettünk volna megoldást találni, hogy meglegyenek a szükséges anyagi forrásaink. Akkor döntöttünk, amikor világossá vált, hogy ez nem fog menni.</strong></p> <p>- Oroszország tényleg felajánlotta Ukrajnának, hogy csökkenti a gáz árát? </p> <p>*- Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Oroszország milliárdokat veszíthet, mi pedig milliárdokhoz juthatunk hozzá. Nehéz dolog, mert a jelenlegi szerződés minket kiszolgálatatottá tesz, Oroszország számára viszont előnyös. Be kell tartanunk a jogi kereteket, de optimista vagyok. Azt mondtam az orosz tárgyalópartnereinknek, hogy a mostani megállapodás nehéz helyzetbe hozza a gazdaságunkat. A szerződés senkinek nem tesz jót, ezért felül kell vizsgálni. *</p> <p>- Ön az <span class="caps">IMF</span>-et hibáztatja, de mit gondol, az Unió befolyásolhatja-e bármilyen irányba a Nemzetközi Valutaalapot?</p> <p>*- Az <span class="caps">IMF</span> egy nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet egy igazgatótanács irányít. A grémiumban a világ vezető országai képviseltetik magukat, például Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok. A kérdés, hogy az EU és az <span class="caps">IMF</span> összehangolt politikát folytat-e, hiszen eleve ésszerűtlen, ha akkor adnak hitelt, ha növeljük a gáz árát. Így ez lekerült a napirendről. *</p>