rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ukrajna Oroszország és Európa között


Insight

Ukrajna Oroszország és Európa között

Csütörtök óta egyre dühösebbek Ukrajnában azok, akik az ország európai integrációját támogatják. A főváros, Kijev utcáira legutóbb 2004-ben vonult ennyi ember, akkor, a narancsos forradalom idején kerültek hatalomra az európai csatlakozás melletti vezetők. Ukrajna nemcsak ideológiailag tekint Európa és Oroszország felé, de kulturálisan is a kettő között helyezkedik el.

Ukrajna tíz évvel ezelőtt indult el az európai csatlakozás felé vezető úton. Az ország második elnöke, Leonyid Kucsma adott lendületet. Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, a Szovjetunió széthullása után. Oroszország már ekkor törekedett egy közös gazdasági térség, az eurázsiai vámunió kialakítására Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal.

A narancsos generáció hatalomrakerülése állította be a hajón a kormányrudat. Julia Timosenko és Viktor Juscsenko nyíltan hangoztatta a nyugatra húzást. Akkoriban az ukrán kormány és Oroszország viszonya feszültté vált. Timosenko és Juscsenko mozgástere szűkült, nem tudták megtartani a hatalmat.

Oroszbarát ellenfeleik megerősödésekor Viktor Janukovics igyekezett nyitva hagyni a lehetőségeket. Nem hátrált messzire az Európai Uniótól, de nem is közeledett túlságosan.

Kijevnek látnia kellett, hogy tartósan nem hitetheti el mindkét oldallal, hogy feléjük húz. Oroszország egyértelműen jelezte, hogy rossz néven veszi Ukrajna távolodását. Janukovics titokban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy nappal az előtt, hogy az európai társulási szerződést aláírták volna.

Putyin egyértelműen tudatta, hogy gazdasági következményei lesznek, ha Kijev aláírja a társulási szerződést.

A korábbi elnök, Juscsenko és az Eurázsiai Vámunió bírálói figyelmeztettek, hogy Moszkva legfőbb szándéka a szuverenitás kontrollálása, és a versenyképes iparágak visszaszorítása volt Oroszország szomszédságában, ami nem nevezhető partnerségnek.

Mikola Azarov miniszterelnök a parlamentben gyakorlatiasan igyekezett megfogalmazni a szónoki kérdést: – Hogyan lehetne kompenzálni azt a hatalmas veszteséget, ami az Eurázsiai Vámunióból való kimaradással érné Ukrajnát?

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy sajnos eddig erre a kérdésre senki nem tud életszerű választ adni.

A Birminghami Egyetem Orosz és Kelet-Európai Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettesét,
Kataryna Wolczukot kérdezte munkatársunk:

Maria Ieshchenko, Euronews: – Ukrajna felfüggesztette az Európai Unióval való társulási megállapodás előkészületeit. Milyen üzenete van az ukrán kormány döntésének?

Kataryna Wolczuk: – Az ukrán kormány így is jelzi, hogy nem látja tisztán az európai integrációval járó előnyöket, és az ukrán emberek számára sem kommunikálta ezeket egyértelműen az unió. Ez csak részben meglepő. Igaz, hogy a tárgyalások már évek óta tartanak, de szakértői, kormányközi szinten. Ami egyértelmű az ezeken résztvevő tisztségviselők számára, arról keveset tudnak az átlagemberek.

Euronews: – Az előnyök ismeretének hiánya a legfőbb oka, hogy Ukrajna erősíti viszonyát Oroszországgal?

Kataryna Wolczuk: – Nem kizárólag. Oroszország sokat tesz a saját integrációs rendszeréért, az Eurázsiai Gazdasági Unióért, amelyet 2015-re szeretnének létrehozni. Az igazat megvallva Ukrajna elég sokáig ellenállt, és még akkor sem jelentette ki, hogy csatlakozik az eurázsiai gazdasági közösséghez, amikor felfüggesztette a társulási szerződés aláírását az EU-val. Oroszország két éve nagyon kemény kampányt folytat az európai integráció ellen, hangoztatva, hogy Ukrajna számára az öngyilkosságot jelentené. Moszkva szerint az EU kötelező érvényű döntései rövid távon magas költséget jelentenének Ukrajnának. Oroszország nem adna el nyomott áron földgázt Ukrajnának az EU-csatlakozást követően, sőt, szankciókkal fenyegetőzik, büntetőintézkedésekkel Ukrajnával szemben.

Euronews: – Hogyan minősítené az EU-társulás melletti megmozdulásokat Ukrajnában?

Kataryna Wolczuk: – A tüntetések nagyon jelképesek, a narancsos forradalom után alig egy évtizeddel. Az utóbbi három évben az emberek közül sokan kiábrándultak, nem tetszik nekik, amerre Ukrajna tart. Ez elegendő ahhoz, hogy az utcán összegyűlt embereken érezhető legyen a feszültség. Az EU-val történő társulási folyamat felfüggesztéséről szóló ukrán döntés jól mutatja a szertefoszlott reményeket, hogy Ukrajna valaha is normális európai állam lehessen.

Euronews: – Az EU-val való társulási megállapodás nélkül tökéletesen betöltheti a szerepét a keleti partnerség?

Kataryna Wolczuk: – Nem gondolom, hogy csökkenne a szerepe. Az Európai Unióval a jelen állás szerint valószínüleg két ország ír alá társulási megállapodást, Moldova és Grúzia. Az integrációval járó azonnali előnyök sokkal jobban megmutatkoznak.

Euronews: – Az Ukrajnával történő társulási megállapodás lett volna a közelgő vilnius-i csúcs legfontosabb előrelépése. Mit várhatunk most a találkozótól?

Kataryna Wolczuk: – Nagyon nehéz megmondani ma, hogy Ukrajna mit fog tenni. Az elnök, Viktor Janukovics hallgatásba burkolózik a társulási folyamatot illetően. Azt, hogy a társulási előkészületeket felfüggesztik, a miniszterelnök, Mikola Azarov jelentette be. Hogy Ukrajna képes-e újabb hátra arcra, illetve hogy látja a történteket az Európai Unió, abból egyelőre annyi bizonyos, hogy Ukrajna sokat veszített hitelességéből. Nehéz megjósolni. Így még az is képlékeny, hogy milyen előkészületek zajlanak a vilnius-i csúcstalálkozót illetően.

Euronews: – A Birminghami Egyetem szakértőjének, Katharyna Wolczuknak köszönjük a beszélgetést.