HIRDETÉSEgy mindent eltakaró felhőtömbnek látszott a Fülöp-szigeteken pusztító szupertájfun az űrből, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről – a trópusi vihar a valaha mért legerősebb, szárazföldre lecsapó szuperviharrá fejlődött. Klímatudósok szerint ez csak a kezdet: a jövőben sokkal több időjárási szélsőségre kell számítani.
Az öngerjesztő trópusi viharok energiáját az egyre melegedő tengerek és óceánok biztosítják. A végeredmény: olykor 380 km/h-s széllökések, szökőár, tomboló árvíz. A Fülöp-szigeteket elérő trópusi ciklon túllépte az ilyen viharok erősségét mérni képes skála maximumát is. A sarki jég megolvadása miatt ezzel együtt a tengerek szintje folyamatosan emelkedik.
A Fülöp-szigetek egyik mérőhelyén 1950 óta több, mint 30 centiméteres tengerszint-emelkedést mértek. A tájfunok pedig újabban a szigetcsoport legdélibb területeit sem kímélik, pedig ez korábban nem volt így.
A Világbank úgy számol, hogy az elmúlt 10 év során a klímaváltozással kapcsolatos károk összértéke évente világméretekben elérte a 150 milliárd eurót. Ez hatalmas összeg és valószínűleg a jövőben ennél csak több lesz.
A Fülöp-szigeteken emberek százezrei maradtak alapvető élelmiszerek és ivóvíz nélkül. A globális klímaváltozás pusztító hatásai sokszor leginkább a legszegényebb térségekben érvényesülnek. A fejlődő országok sok esetben nem támogatták az eddigi nemzetközi klímavédelmi egyezményeket és protokollokat, attól való félelmükben, hogy a klímavédelem sokba kerül és visszaveti gazdaságukat. Ugyanakkor például a kyotói egyezményt döbbenetes módon sem az Egyesült Államok, sem Kína nem támogatta.
Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet számításai szerint a segélyezéssel foglalkozó szervezetek idén összesen 12 milliárd eurónyi katasztrófa-segélyt osztottak ki világszerte – ez az összeg a Világbank által kalkulált 149 milliárd eurónak csak a töredéke.
A globális klímaváltozás egyik legfontosabb okozójából, a szén-dioxidból évente 10 milliárd tonna kerül a légkörbe – főleg a mezőgazdaság, az energiatermelés és a közlekedés miatt. Jelenleg Kína számít a legnagyobb szennyezőnek, megelőzve az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, Indiát és Oroszországot.
A folyamatok pedig egyre gyorsulnak. Egyes forgatókönyvek szerint a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére 3,7 °C-kal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Ez pedig ökológiai, humanitárius és társadalmi katasztrófával járna az emberiségre nézve. A nemzetközi intézkedések mostanra a veszteségeket igyekeznek minimalizálni: a kutatók szerint a cél az, hogy a hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 °C-ot.