rendkívüli hír

1961. január 20-án tette le hivatali esküjét John Fitzgerald Kennedy.

- Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni! – ezzel, az azóta szállóigévé vált mondattal alapozta meg elnökségét. Ő lett az Egyesült Államok legfiatalabb, egyben első katolikus elnöke. Ő volt Amerika reménye a világháború utáni időszakban.

Ígéretet tett arra, hogy az évtized végéig ember lép a Holdra, és azonnal elindította az Apollo-programot. Végül a tervet siker követte, Neil Armstrong 1969-ban lépett a Holdra.

Rövid elnöksége alatt sok mindennel kellett foglalkoznia. A kubai rakétaválság az egész világon feszültséget keltett. A nukleáris háborút Kennedy közbenjárásának köszönhetően kerülték el, november 20-án az amerikai politikus feloldotta az embargót.

Kennedy berlini látogatása a világtörténelem egyik leghíresebb mondatát adta az utókornak. A megosztott Németország számára sokat jelentett a berlini fal felhúzása után tett kijelentése.

- Today, in the world of freedom, the proudest boast is ‘Ich bin ein Berliner’ (A szabadság világában, büszke vagyok rá, hogy én is berlini vagyok) – mondta Berlinben.

Kennedy egy faji előítéletektől sújtott Amerikának lett az elnöke. Próbált ez ellen is tenni, 1963-ban hivatalában, a Fehér Házban fogadta Martin Luther Kinget és más polgárjogi vezetőket.

Talán nem is lett volna Kennedy-mítosz, vagy már nem is létezne, ha nincs az a bizonyos tragikus november 22-e. Az elnök egy lépésben haladó, nyitott autóban ült feleségével, amikor rálőttek. A televízió élőben közvetített Dallas-ból. Kennedy azonnal meghalt, bár még kórházba szállították, mert nem akarták rögtön bejelenteni a hírt.

Az elnök 46 évesen halt meg, koporsója mellett elhaladó kisfia képe örök emlékké vált.