rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A varázslatos Perzsia és az európai barokk


Kultúra

A varázslatos Perzsia és az európai barokk

A XVII. századi perzsa-európai kapcsolódási pontokat mutatja be a zürichi Rietberg Múzeum nagyívű kiállítása. A perzsa és az európa kultúra találkozása nem egy érdekes történelmi lábjegyzet csupán. A két világ számos módon hatott egymásra. A tárlat egyrészt azt tárja elénk, milyen módon hatott a perzsák iránti rajongás a barokk Európa művészetére, másrészt azt, hogy a perzsa kultúrában hogyan jelent meg az európai hatás.

- Azt gondolom, ez kapcsolat távolról sem volt egyoldalú. Egyforma erővel befolyásolták egymás művészetét, de a reakció nagyon eltérő volt – magyarázta a kurátor, Axel Langer.

Az itáliai mester, Marcantonio Raimondi rézkarcainak hatása a perzsa festészetre az egyik leékesebb példája annak, milyen módon hatott az európai művészet a perzsa kultúrára.

A félmeztelen test ábrázolásának nagy hagyománya volt Perzsiában, de korábban csak illusztratív szerepet töltött be. Az európai hatás azonban drámai fordulatot eredményezett.

- A meztelenség ábrázolása az európai kultúrával való találkozások hatására fejlődött ki igazán. Azt gondolhatnánk, hogy az iszlám etikai alapelvekkel nem összeegyeztethető a meztelenség, de ez nem így van. Igaz, hogy csak a privát szférában jelent meg, de létezett, és nem csupán az európai ábrázolások szolgai másolataként – hangsúlyozta a kurátor.

Az egyik legszebb példa arra, hogy a perzsa művészet hogyan befolyásolta az európai kultúrát, a lengyel nemesek ruházatát meghatározó díszes selyemöv, amely egyérteműen perzsa hatás, és a XVII. században bukkan fel először. A XVIII. század végére már számos örmény manufaktúra gyártotta Lengyelországban a perzsa motívumokkal díszített selyemöveket.

A nagyszabású kiállításon azonban hét kortárs iráni művész alkotásain keresztül azt is láthatjuk, hogy a dialógus ma is tart.

- A kortárs művek beépítésével az volt a célunk, hogy megmutassuk, az iráni művészet egyúttal globális jellegű. Manapság már nemcsak európai és nyugati hatások érik, folyamatos kapcsolatban áll az egész világgal, és oda-vissza érvényesül egyfajta hatás – magyarázta Axel Langer.

A Perzsia bűvöletében című kiállítás január 21-ig várja az érdeklődőket a zürichi Rietberg Múzeumban.

A kiállítás helyszínén lépett fel a Nour Ensemble nevű formáció, amely az iráni és az európai régi korok zenéje között keresi a kapcsolódási pontokat – mondta az euronews tudósítója, Mohammad Mohammadi.

A Perzsia és Európa közötti dialógus a Nour Ensemble muzsikájában tökéletesen megvalósul. Az együttes 2000-ben alakult egy iráni-európai zenei projekt keretében.

- Azért választottuk az európai középkor zenéjét, mert ebben három olyan elem is megtalálható, amelyek a perzsa muzsikában is benne vannak. Az első a modális jelleg, a második az, hogy mélyen emberi, a harmadik pedig az improvizáció – mesélte az együttes vezetője, Christophe Rezai.

A francia valamint perzsa énekesek és muzsikusok mindegyike a saját zenei hagyományain árszűrve interpretálja a tradicionális perzsa és európai repertoárt.

- Az együttes minden tagja hozzáteszi a maga részét, a maga világát, tradícióit. A beszélgetésben mindenki a saját nyelvén szólal meg. Az iráni majd az európai rész után egy közös előadásban egyesül a két kultúra – tette hozzá az együttes vezetője.

Az egyházi és világi zene hatása éppúgy benne van ebben a muzsikában, mint a mai populáris vagy a népi kultúra elemei.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
A nagy divatfelfedező homárkalapját is kiállították

Kultúra

A nagy divatfelfedező homárkalapját is kiállították