HIRDETÉSKét nő jutott a chilei elnökválasztás második fordulójába, így az már bizonyos, hogy a dél-amerikai országnak női államfője lesz.
A toronymagas esélyes a baloldal jelöltje, Michelle Bachelet, aki 2006 és 2010 között egyszer már volt elnök. Az első körben a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, és ezzel kishíján meg is nyerte a választást.
Bachelet asszony merész tervekkel kampányolt, ám ezek végrehajtásához szüksége lesz az új parlament támogatására is. Módosítani akarja az alkotmányt, amelyet még 1980-ban, Pinochet országlása idején fogadtak el. Ezt az alaptörvényt a diktátor bukása óta még senkinek sem sikerült megváltoztatnia. A leendő elnök másik nagy ívű elképzelése az oktatási rendszer átfogó reformja.
- Új és modern alkotmányt szeretnénk. Olyan alkotmányt, amely megfelel a jóléti állam eszméjének. Nem csupán jogokat biztosít az embereknek, hanem azt is garantálja, hogy az emberek ténylegesen is élhessenek ezekkel a jogokkal – mondta Michelle Bachelet. – A legsürgetőbb feladatunk az oktatási rendszer reformja. Szavatolni akarjuk a minőségi közoktatást, amely ingyenes, és a célja nem a profit. Nem kirekesztő, hanem befogadó oktatási rendszert képzelünk el, mert hisszük, hogy a tanulás szociális jog, nem pedig árucikk.
Az oktatás gyökeres átalakítását évek óta követelik a diákok, sokszor utcai tüntetéseken. Vasárnap négy diákvezetőt is beválasztottak a parlamentbe. Legfontosabb céljuk az ingyenesség – és ezzel Pinochet neoliberális gazdaságfilozófiájának, a mindenható privatizációnak a föladása.
Bachelet egyébként civilben orvos, akárcsak egykor Allende elnök: az egészségügyet szintén át akarja alakítani, és igazságosabbá tenni. Ellenfele, a jobboldal jelöltje, Evelyn Matthei gyakorlatilag mindenben éppen az ellenkezőjét képviseli.
A választójogot máris módosították Chilében. Eddig ugyanis aki választani akart, annak fel kellett vetetnie magát a névjegyzékbe. Ezzel viszont kötelezte is magát, hogy csakugyan szavazni is fog. Tegnap már az új rend szerint mentek a dolgok: a chileiek a választás napján, szabadon dönthettek arról, hogy elmennek-e szavazni, vagy sem.
A chilei elnökválasztás első fordulójának eredményeit elemezte Santiago de Chiléből adott interjújában Marta Lagos politológus, a “Corporación Latinobarómetro” alapítvány igazgatója.
Euronews: – December 15-én második fordulót kell tartani Chilében. Pedig nem sok, mindössze három százalék hiányzott ahhoz, hogy a győztes, Michelle Bachelet már az első körben megszerezze az abszolút többséget. Tekinthetjük úgy, hogy lényegében máris legyőzte ellenfelét, Evelyn Mattheit, és ezzel megnyerte a választást?
Marta Lagos: – Inkább azt mondanám, hogy ez a jobboldal súlyos kudarca, mert csupán egyetlen kormányon eltöltött ciklus után az a koalíció szerzi vissza a hatalmat, amelyet korábban a jobboldal váltott le. Szerintem azzal követték el a legnagyobb hibát, hogy mérsékelt helyett meglehetősen szélsőséges jelöltet választottak egy olyan pártból, amelyet még mindig a Pinochet-rezsim egykori befolyásos vezetői irányítanak. A chileiek láthatóan nem vevők erre a régi vágású “pinochetizmusra”, elsöprő többségük a mérsékelt jelölt felé fordult.
Euronews: – A második fordulóba jutott két politikus egyike sem számíthat a már kiesett jelöltek támogatására. Emiatt vajon még kiélezettebb lesz a kampány hátralévő része?
Marta Lagos: – A második forduló igazán nagy kérdése az lesz, hogy hányan mennek el szavazni. Tegnap, az első körben csupán a választásra jogosultak 49 százaléka adta le a voksát. Ez a legalacsonyabb részvételi arány Chilében 1990 óta – vagyis azóta, hogy helyreállították a demokráciát. Tehát úgy tűnik, hogy egyfajta mélypontra süllyedt a politikába vetett közbizalom. A tét nem kisebb, mint a demokratikus intézményrendszer működése, hiszen a demokráciához nélkülözhetetlen a polgárok részvétele a közös ügyek intézésében. A választási rendszer még a Pinochet-éra öröksége, és bizony nem éppen arányos, ahogy ezt a mostani választás eredményei is bizonyítják.
Euronews: – Michele Bachelet reformok egész sorát ígéri, például a diktatúrából örökölt alkotmány módosítását, magasabb adókat a nagy cégeknek, közpénzből finanszírozott minőségi oktatást. Vajon a mögötte álló koalíciónak lesz elegendő parlamenti többsége, hogy keresztülvigye ezeket a reformokat.
Marta Lagos: – Úgy fest, hogy igen. Húsz képviselővel és öt szenátorral lesz több mögötte, mint a másik oldalnak. Ez pedig biztosítja azt a minősített, négyhetedes többséget, amelyre szüksége van. Még két vagy három szenátor támogatására kell ahhoz, hogy módosíthassa az alkotmányt is. Az alsóházban tehát elegendő ez a többség, csak a szenátusban hiányzik az említett két-három szavazat. De az nyilvánvaló, hogy a chileiek a változásra szavaztak vasárnap, az emberek változást akarnak. Ez pedig igen erős felhatalmazást jelent majd az új elnöknek, hogy keresztülvihesse az ígért reformokat.
Euronews: – A diákmozgalmak sok vezetője is bejutott a parlamentbe.
Marta Lagos: – A 2011-es diákmozgalom négy vezetője szerzett mandátumot. Némelyiküket óriási többséggel választották meg. A lakosság 87 százaléka támogatja őket, ami hatalmas erőt jelent az oktatási reform végigviteléhez. A gond csak az, hogy a chilei gazdaság éppen válságban van, esik a réz világpiaci ára, ami komoly gondokat okoz. Így a reformokat valószínűleg csak hitelből lehet finanszírozni, de hála istennek, az ország jelenleg nincs eladósodva, tehát reméljük, hogy az ország kap hitelt.