rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Aki iskolába ment volna, fegyverrel kergették haza


Világ

Aki iskolába ment volna, fegyverrel kergették haza

Tizenháromezer gyerek él a pakisztáni Dzsalozai menekülttáborban: a legtöbb lánynak itt van először lehetősége beülni az iskolapadba, mert a tálibok ezt korábban nem engedték nekik.

- Amikor megérkeztek a tálibok, jöttek a repülőgépek is. Amikor elkezdtek bombázni, a tálibok elmentek – mondta az Euronews riporterének szinte alig hallható hangerővel és egyszerű szavakkal Nargisz, a tizenegy-két éves pastu lány, aki Pakisztán északnyugati, törzsi területeiről menekült el a családjával . – Amikor a harc kezdődött, imádkoztunk. Amikor a bombázás kezdődött, sírva fakadtunk. Az otthonunk pedig elpusztult.

- Amikor a hadsereg megkezdte az offenzívát a tálibok ellen, a helyzet még rosszabb lett – erősítette meg a lány elbeszélését Dzsanzada, az apja. – Elpusztult a boltunk. Minden elpusztult.

Mi a jó a menekülttáborban?

Apa és lánya csak abban nem értenek igazán egyet, hogyan viszonyultak a tálibok a nők iskoláztatásához. Nargisz szerint a tálibok ellenezték, hogy a lányok iskolába járjanak, és ha valaki mégis elindult, akkor fegyvereikkel a levegőbe lőve hazakergették. Apja szerint nem történt ilyesmi: a táliboknak nem volt bajuk azzal, ha a lányok iskolába mentek, viszont ahhoz ragaszkodtak, hogy viseljék a burkát.

- A tálibok megfenyegették a szülőket – oldotta fel az ellentétet Szanja Gul, az urdu tanítónő a menekülttáborban. – Nem engedték el a lányokat az iskolába, mert abból komoly gondjaik lehettek volna.

Kétezernyolc és kétezertíz között négymillió ember hagyta el Észak-Nyugat Pakisztán törzsi területeit belső konfliktusok és a terror elleni háború miatt. Egy részük a Peshawar melletti Dzsalozai táborban él. Több ezer lány itt jutott el először iskolába, hiszen ezt a lehetőséget a szülőföldjükön korábban megtagadták tőlük.

Minek tanuljon, aki úgyis férjhez megy?

Nargisz és családja Badzsur-ból érkeztek, ami a Pakisztánhoz tartozó, félautonóm törzsi területek egyike, a tálibok hátországa. A törzsi területek Afganisztán legkonzervatívabb részei, ahol a radikális csoportok megfenyegették vagy megölték a női hangadókat, hogy a nők ne követeljenek jogokat vagy egyenlőséget. Ezekben a régiókban a lányok mindössze öt százaléka tud olvasni, összehasonlítva a fiúk harmincnégy százalékával.

- Különösen a lányokkal van sok gondunk, mert a szüleik szerint számukra nem különösebben fontos az oktatás, mert a szülőföldjükön a korai házasság a jellemző – magyarázta az UNICEF szakértője, Díba Sabnam. – A gyerekek kilenc, tíz, tizenkét évesen kiházasítják, ezért az oktatásnak nincs számukra jelentősége.

Nargisz Dzsalozai harminchárom iskolájának egyikébe jár, további kilencezer gyerekkel együtt. A padok majdnem felében lányok ülnek – ezt az eredményt nagyrészt az UNICEF munkatársai érték el azzal, hogy sátorról sátorra járva meggyőzték a szülőket, és a gyerekeket, a tanárokat pedig felkészítették a traumatizált fiatalokkal való munkára. Mindezt az Európai Unió is támogatta a Nobel-békedíjból származó összegből.

A tudás értéke

- Nekem nem élnek a szüleim, árva vagyok, de van egy öcsém, aki szintén tanul még. Támogatom őt és a családomat is – itt látszik, mennyire fontos az oktatás, mert ha nem tanultam volna, nem segíthetnék – vallott a tudás hasznáról a tanítónő, Szanja Gul.

- A gyerekek itt teljesen újfajta környezetbe kerülnek, ahol lehetőségük van a tanulásra, többek között egészségügyi oktatásban is részt vehetnek – mondta Díba Shabnam. – Amíg itt élnek, ebben a táborban, tudatában lesznek, hogy az oktatás fontos, és talán ha visszatérnek a szülőföldjükre, emlékezni fognak rá, hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy a gyerekeik iskolába járhassanak.

Nargisz apja egészen biztos benne, hogy egyszer hazatérhetnek a falujukba. Mindent megtesznek ezért, mint sok más család Dzsalozai-ban. Nargisz azt mondta az Euronews riporterének, hogy folytatni szeretné a tanulmányait, hogy Szanjához hasonlóan tanár lehessen. Ha ez valóra válik, Nargisz talán egy újfajta gondolkodás magját ültetheti el a háború sújtotta vidéken.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Gyerekek a háborúban: a pozitív dolgokra kell koncentrálni

Világ

Gyerekek a háborúban: a pozitív dolgokra kell koncentrálni