rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Varsói klímakonferencia: vajon lesz-e eredmény?


Lengyelország

Varsói klímakonferencia: vajon lesz-e eredmény?

Egy újabb klímakonferencia, ezúttal a fosszília-égetésben élenjáró Lengyelországban. Újabb célok, de a megvalósításra kevés a remény. A klíma-csúcsok már két évtizede folynak, miközben a probléma egyre sürgetőbb, az eredmények pedig kiábrándítóak. Most, Varsóban vajon változik-e valami? A hétfőn kezdődött klímacsúcs célja, hogy előkészítse az ENSZ következő, 2015-ben megkötendő, jogilag kötelező érvényű klíma-egyezményét.

- Én bízom abban, hogy sikerül a kompromisszum. Hiszem, hogy 2015-ben tényleges eredményeket tudunk majd felmutatni – mondta az egyik civil szervezet képviselője.

A 18. század második felében végbement ipari forradalomhoz képest a globális átlaghőmérséklet mostanra 0,8 Celsius-fokot emelkedett., a légkör szén-dioxid tartalma kétszázszor gyorsabban nőtt az elmúlt 50 évben, mint azelőtt bármikor. Ha ez kutatók szerint így megy tovább, a század végére 5 fokkal lesz melegebb a Föld. A cél az volna, hogy a melegedés mértéke ne menjen 2 fok fölé. Ez csak az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével érhető el: a kibocsátást a mostani 50-ről 44 gigatonnára kellene csökkenteni, 2020-ra pedig 22 gigatonna volna a cél.
Ez viszont nem könnyű elérni úgy, hogy egyes országok – például Kína – iparuk és energiaellátásuk biztosításához óriási mennyiségben égetik el a lehető legszennyezőbb energiaforrást, a szenet.
Az 1997-ben ratifikált kiotói protokoll szerint a fejlett országok vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt.
A kiotói megállapodást a két legnagyobb szennyező, Kína és az Egyesült Államok nem írta alá. A fejlődő országok – és Kínát is ide sorolták – mindig is tiltakoztak az ellen, hogy a hogy a klímaváltozás elleni harc rájuk is anyagi terheket rójon. Szóval a megállapodás és a kompromisszum lehetősége igencsak kétséges.
Mindeközben az idő sürget: a klímaváltozással együtt járó időjárási szélsőségek – többek között a sokasodó tájfunok, árvizek, aszályok -, az időjárás-változás miatti gazdasági-társadalmi feszültségek és az egyre északabbra húzódó betegségek százmilliók életét és fajok ezreinek, tízezreinek létét veszélyeztetik majd.