rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A sziget nem szigeteli el magát


Európa

A sziget nem szigeteli el magát

Egyesek nagyszerűnek tartják az új Európa építését, mások szerint viszont nincs ok ünneplésre. Egyre több szó esik arról, hogy szakadék tátong az Európai Unió és polgárai között, ez igazi kihívás a politikai vezetőknek. Néhány országban viszont élénken érdeklődnek az uniós ügyek iránt.

Máltát irigylik a nagyobb országok, amelyek azért küzdenek, hogy polgáraikat jobban érdekelje az Európai Unió. Egy évtizeddel ezelőtt a szigetország lakóinak csak 53%-a mondott igent a népszavazáson az uniós csatlakozásra; ma az egyik éllovas azon országok listáján, ahol az emberek a leginkább európainak érzik magukat, optimisták az unió jövőjét illetően, és úgy vélik, számít a szavuk. A legutóbbi EP-szavazáson, 2009-ben Máltán volt a legmagasabb a részvételi arány.

Találkoztunk egy pr-rel foglalkozó nővel, aki Európa nagy híve. Vivienne Bajada tanulmányainak központjában az EU-ügyek álltak, és szenvedélyesen foglalkozik ilyen témákkal.

- Olyan külföldiekkel beszélgetünk, akiknek hasonló az érdeklődésük, mint nekünk, akik azt szeretnék, hogy Európa sikeres legyen, és az uniós tagállamok is sikeresek legyenek. Amikor ezekről a dolgokról beszélünk, akkor kiderül, hogy hasonlóak vagyunk. Az embereknek Máltán is ugyanolyan az ízlésük, ugyanolyan gondjaik és gondolataik vannak, mint másoknak.

Vivienne egyike azoknak, akik nemrég részt vettek egy fórumon, ahol európai polgárok beszélgettek. Hasonló találkozók tucatjait szervezték Európa-szerte ebben az évben. Brüsszel bátorítani szeretné a helyi vitákat az unió jövőjéről.

Az ország miniszterelnöke eltökélt abban, hogy megvédi Málta helyét Európában, bár tíz éve még ő is ellenezte a belépést az unióba. Szakértők szerint a 420 ezer lakosú ország számára tagadhatatlanok a gazdasági előnyök, és most már politikai egyetértés alakult ki Európáról.

- Úgy vélem, kapcsolat van a gazdasági teljesítmény, a nemzetgazdaság teljesítménye és Európa támogatása között; a máltai gazdaság nem teljesít rosszul. Úgy látom, eléggé jól teljesít, és ez megmagyarázza, legalábbis részben, hogy miért olyan erős Európa támogatottsága – mondja Roderick Pace egyetemi tanár.

A támogatás annak ellenére erős, hogy egyre nagyobb aggodalmat kelt az illegális bevándorlás, mivel Málta az egyik frontvonalban lévő ország. Más szakértők azt mondják, hogy Európa iránt azért olyan élénk az érdeklődés, mert Málta nagyon politikus ország, ahol a fő témákat a társadalom minden szintjén megvitatják.

Európa párti aktivisták szerint amellett, hogy bátorítják a vitákat az európai ügyekről, és meghallgatják a polgárok panaszait, sokkal több információ szükséges az uniós jogokról és előnyökről. Még Máltán is azt mutatják a felmérések, hogy sokan még mindig nem tudnak eleget európai jogaikról. A fővárosban, Vallettában üzletemberekkel találkoztunk, akik részt vettek egy olyan információs fórumon, amelyet az Európai Bizottság szervezett. Itteni főképviselője, Martin Bugelli azt mondja, fontos, hogy célcsoportokat szólítsanak meg.

- Fölösleges megpróbálni mindig mindenkihez beszélni, mert akkor végül senkihez nem szólunk semmiről. Tehát kis csoportokat próbálunk megszólítani, amelyek bizonyos témák iránt érdeklődnek. Ha üzletemberekről van szó, akkor a finanszírozási módokról beszélünk nekik, ha az idegenforgalomban dolgoznak, akkor az egészségbiztosítás előnyeiről beszélünk, ha fiatalok, akkor a roamingdíjakról. Tehát mindig megpróbáljuk meghatározni a célcsoportot, és ennek megfelelően tálalni mondanivalónkat.

Egy friss Eurobarometer-felmérés szerint Luxemburg után Málta a második azon országok sorában, ahol az emberek leginkább európai polgároknak érzik magukat, a máltaiak 81%-a vélekedik így. A skála másik végén Bulgária, Nagy-Britannia, Ciprus és Görögország áll, ahol az emberek kevesebb mint fele érzi európainak magát.

Egy másik komoly kihívással is szembe kell nézni: az európaiaknak csak 28%-a érzi úgy, hogy van beleszólása az Európai Unió dolgaiba.