rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Magyarország: designer-drogok minden mennyiségben


Magyarország

Magyarország: designer-drogok minden mennyiségben

A legelterjedtebb drogok

Magyarországon a jelenleg legelterjedtebb drog mind a felnőttek mind a fiatalok körében a kannabisz, melyet részben Csehországból importálnak, egyre nagyobb részben viszont Magyarországon állítanak elő. A fiataloknál (18 éven aluli korosztály) második helyen az alkohollal bevett gyógyszerek állnak, harmadik helyen a szipuzás, negyedik helyen pedig a nyugtatók/altatók hallucinogénként való használata.

Csak ezt követően, az ötödik helyen szerepel a fogyasztási listán a mefedron, a hatodikon pedig az amfetamin-származékok. Az alternatív drogok (szipuzás, gyógyszer+alkohol kombó) népszerűségének oka lehet, hogy a helyi adottságokból következően a fiatal generáció elsősorban olyan drogokat használ, melyekhez könnyebb legálisan hozzáférni (alkohol, gyógyszerek) és melyek olcsóbbak, mint a nyugaton elterjedtebb drogok.

A felnőttek körében a leggyakrabban használt szer a marihuána, második helyen az ecstasy áll, harmadikak az amfetaminok, melyeket a hallucinogének követnek.

Droghasználók

A drogfogyasztás rejtőzködő tevékenység, így a drogfogyasztók pontos számát is csak becsülni lehet. A 18-64 év közötti magyarok 9,3 százaléka, vagyis nagyjából 921 ezren saját bevallásuk szerint életükben legalább egyszer fogyasztottak már drogot.

A nyolcvanas években a nehezebb hozzáférhetőség miatt még a szintetikus vagy természetes ópiátok, barbiturátok voltak a leginkább használt szerek. Ez részben a kommunista rezsim zárt rendszerének volt köszönhető (csak olyan szerekhez tudtak hozzájutni, ami akkoriban is elérhető volt, ezek nagyrészt gyógyszerek voltak).

A rendszerváltás után (1989-től a kilencvenes évek közepéig) a heroin-függőség lett a jellemző. A kilencvenes évek második felében nőtt az amfetamin-fogyasztás, míg a heroin-fogyasztás stagnált.

A 2000-es években a kannabisz és az új pszichoaktív szerek lettek népszerűek. Az utóbbi években megjelent, ún. designer-drogok az elmúlt 2-3 évben hódították meg a hazai használókat, mivel olcsóbbak, és a fogyasztók számára könnyebben – sokszor legálisan – elérhetőek. Az intravénás heroin-fogyasztás a designer drogok növekvő népszerűsége miatt drasztikusan csökkent, míg az injekciózás útján használt egyéb stimulánsok, designerek aránya drasztikusan nőtt.

Egy 2010-es becslés szerint Magyarországon abban az évben 5699 fő volt intravénás szerhasználó, de míg 2007 és 2010 közt 73 százalékban a heroin-használat volt rájuk a jellemző, addig 2011-re ez az arány 48 százalékra csökkent a heroin nehezebb hozzáférhetősége és magasabb ára miatt, míg az eddig szinte jelen se lévő egyéb stimulánsok aránya 46 százalékra nőtt.

A teljes népesség szintjén heroint az adott két évben legalább egy alkalommal használó férfiak és nők száma együttesen 3130 fő körül lehet, amfetamint legalább egyszer 27323 fő fogyaszthatott, kokaint mintegy 5600-an használhattak.

A leginkább érintett korosztályok

A legutóbbi felmérések szerint a 16 éves magyar fiatalok 19,9 százaléka már fogyasztott valamilyen tiltott szert. A tiltott és legális szerhasználat droghasználati céllal a fiatalok 28,8 százalékát érintette, amiből 28,3 százalék a fiúk és 29,4 százalék a lányok aránya.

Magasabb az arány, ha a 18-34 év közötti felnőtteket nézzük: 20,9 százalékuk, vagyis nagyjából minden ötödik felnőtt biztosan fogyasztott életében legalább egyszer drogot. Még ennél is nagyobb számot kapunk, ha csak a 18 éves korosztályt nézzük: saját bevallásuk szerint minden második, 18 éves középiskolás fogyasztott már valamilyen kábítószert.

Megelőzés

Magyarországnak 2009 óta nincs drogellenes stratégiája. Az új nemzeti stratégia tárgyalását idén szeptemberben kezdte meg a parlament. A cél: 2020-ra elérni a kábítószermentes Magyarországot. Szakmai vélemények szerint a jelenlegi európai és magyarországi tendenciákat is figyelembe véve ez irreális elvárás.

A stratégiából hiányzik például az utóbbi években a piac felét átvevő dizájner-drogok visszaszorítására vagy ártalomcsökkentésére kidolgozott irányvonal – ezen a területen ugyanis a nemzeti tervnek szinte semmilyen mondanivalója sincs azon kívül, hogy megállapítják: a designer drogok nagyon gyorsan, járványszerűen terjednek, mert könnyen beszerezhetőek, és hogy a forgalmazást egyre inkább szervezett bűnözői csoportok bonyolítják, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az általános prevenció kitüntetett színtere immár évek óta az iskola. Az iskolai prevenciós programok 60 százaléka eddig közvetlenül a diákokkal foglalkozott, 40 százalékuk pedig pedagógus- vagy kortársképző program volt. Az egyes tanévekben az iskolák 85 százalékában volt valamilyen prevenciós program, döntő többségükben minden évben. 2005-ben a civil szervezetek elindítottak egy modellprogramot, amely ma már nagyvárosokban szólítja meg a plázákban csellengő, 13-18 éves fiatalokat és szervezett formában biztosítja számukra a szabadidő eltöltését.

Az új stratégia értelmében azonban az eddig a prevenció elsődleges terepének számító civil szervezetek helyett inkább a köznevelésre, helyi szervezetekre, önkormányzatokra és egyházakra bíznák a megelőzést. A fent leírt és eddig sikerrel végzett civil programokat ezért folytatásuk előtt egy kijelölt szakmai zsűrivel kell engedélyeztetni. Cikkünk megjelenéséig 400 programból eddig csupán két tucat nyerte el a zsűri jóváhagyását.

Bevezették azonban az iskolarendőr és a bűnmegelőzési tanácsadó intézményét, amitől a drogfogyasztás csökkenését várják. A program az ún. D.A.R.E. amerikai modellen alapul, ami számos hatásvizsgálat szerint az USA-ban egyenesen bumeráng-hatással járt, mert a drogfogyasztástól sem a rendőri jelenlét fokozása, sem a rendőrök által tartott prevenciós foglalkozások nem védik meg a fiatalokat.

Büntetés

2013 júliusában lépett hatályba az új Büntetőtörvénykönyv és a tavaly áprilisi életbe lépése óta már többször bővült C-lista . Az új magyar törvények értelmében jelentősen szigorították a kábítószerrel kapcsolatos büntetési tételeket.

Míg 2003 és 2013 között a kábítószer-fogyasztást önmagában nem büntették, addig július óta már maga a fogyasztás is akár két év szabadságvesztéssel is büntethető. Ha két éven belül nem volt más, droggal kapcsolatos eljárás a fogyasztó ellen, akkor fél éves elterelésen (gyógyító foglalkozáson) vehet részt. Ha a részvételt egy éven belül igazolni tudja, az eljárást megszüntetik ellene és nem lesz priusza.

Megszűnnek a kábítószer-függőkre vonatkozó, kezelésbe lépésüket elősegítő enyhébb szabályok is. Három éves börtönbüntetést kaphat, akinél közintézményben, vagy annak közelében találnak drogot. Egy példa: ha a rendőrség akár csak egy morzsányi marihuánát talál az iskolában egy diák zsebében, az elkövetőt előállítják a rendőrségen, tarthatnak nála házkutatást, büntetőeljárást indítanak ellene, és bíróság elé állítják.

Ugyanilyen szigorúan ítélik meg a fiatalkorúaknak adott drogot is: ha egy 18. életévét betöltött diák egy iskolai buliban átad egy spanglit a 17 éves osztálytársának, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Források: