rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hol legális a kannabisz?


Világ

Hol legális a kannabisz?

A marihuánát immár több ezer éve ismerik és használják vallási, gyógyászati vagy rekreációs célokra. A 19. században kezdték kannabisz név alatt árusítani a drogot, általában tinktúra (tömény alkoholos oldat) formájában.

Az 1860-as években az USA több tagállama is szabályozást vezetett be a kannabiszra, de csak az 1925-ös Nemzetközi Ópium Egyezmény megkötése után tiltották be az Indiából származó kender exportját. A kannabiszt továbbra is importáló országoknak ezután igazolniuk kellett, hogy a megrendelt szállítmányokat “kizárólag gyógyászati és tudományos célokra használják”.

A Roosevelt-kormány 1937-ben Marihuana Tax Act néven törvényt hozott a kannabisz-birtoklás büntetésére – kivéve ha az orvosi vagy ipari célokat szolgál – a kannabisztermékekre pedig adót vetett ki. A kannabiszhasználat az 1960-as években, az ellenkultúra idején vált népszerűvé nyugaton, de 1990-ig kellett várni az első, legalizációt követelő mozgalomra, ami Kaliforniából indult ki. Azóta több ország is dekriminalizálta a csekély mennyiségű drog birtoklását, főként Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában.

Akik így vagy úgy, de engedélyezik

Legalizáció és legalizáció szintjén is van azonban különbség. A legtöbb országban továbbra is illegálisnak számít a marihuána, ám fogyasztását sok helyen dekriminalizálták, vagyis a személyes fogyasztás nem jár különösebb bünetéssel. Ilyen hely Svájc, Spanyolország, Portugália, Belgium, Hollandia, Peru vagy épp Mexikó.

Másik megoldás, hogy engedélyezik, de csupán orvosi célokra használható – többek közt Kanadában, Csehországban, Franciaországban, Izraelben és az USA sok államában.
Colorado és Washington államok esetében a megoldás a teljes, állam által felügyelt legalizáció volt, melyre a törvényhozókat a témában kiírt népszavazásokon hatalmazták fel 2012-ben. Ide tartozik még Urugay is, ahol 2013 júliusában fogadták el a törvényt, ami teljesen legalizálja majd a fogyasztást, termesztést és árusítást is – ám az egyelőre még nem lépett hatályba.

Az egyetlen hely, ahol teljesen legális

Észak-Korea az egyetlen ország, ahol a marihuánára semmiféle szabályozás nem vonatkozik, még csak drognak sem tartják. Bár a koreai kommunista diktatúráról legtöbbször a katonai tömegfelvonulások, az éhezés, a szegénység és a koncentrációs táborok jutnak eszünkbe, de még véletlenül sem az, hogy náluk szabadon fogyasztható a “vicces ciginek” hívott marihuána.

Az Észak-Koreában járt turisták arról számoltak be, hogy útjuk során többször is marihuánaültetvények mellett mentek el, és nem volt szokatlan látvány a kender a városi részeken sem. A beszámolók alapján az országban mind a kannabisz, mind az ópium teljesen legális, fogyasztásuk pedig társadalmilag elfogadott. A növényt nem tartják károsnak, sőt, inkább a dohány széles körben elterjedt, legális alternatívájaként kezelik, mely olcsóbb, mint a dohány, és véleményük szerint kevésbé káros az egészségre is. Ez annyiban igaz is, hogy a koreai növények hatóanyagtartalma sokkal kisebb, mint a más országokban orvosi marihuánaként árult, sokkal potensebb növényeké.

Ahol halállal büntetik

Vannak viszont olyan helyek is, ahol sem a kannabisz, sem más drogok nem szívesen látottak, aki pedig mégis becsempészi őket az országba, súlyos büntetést kap. Erre számíthatunk Szaúd-Arábiában, Malajziában, Iránban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban.

Indonéziában 1997 óta büntetetik halállal azokat, akik drogot hoznak be az országba, 2002-ben pedig harcot indítottak a drogdílerek ellen is. “Azoknak, akik drogot terjesztenek, sem az életfogytiglani büntetés, sem más börtönbüntetés nem elégséges. Egyedül a halálbüntetés lehet elég jó számukra” – mondta az akkori miniszterelnök, és ebben utódja is egyetért vele. 2008 óta mégsem volt példa a kivégzésre.

A szomszédos Fülöp-szigeteken 2002-ben szigorú drogellenes intézkedéseket vezettek be, ideértve a halálbüntetést is. 2006-ban ugyan eltörölték a kivégzést, mint lehetséges büntetést, de addig 500 grammnyi marihuána, vagy 10 g ópium, morfin, heroin ecstasy, esetleg kokain birtoklásáért is halál járt.

Szingapúrban is halálbüntetés jár a drogterjesztésért, csakúgy, mint Thaiföldön, ahol szintén lehetséges a halálbüntetés, sokszor bírósági ítélet nélkül is.

Kínában a halálbüntetést gyakran szabják ki drogperekben – csakúgy, mint Iránban. Az Amnesty International, és más jogvédő szervezetek szerint évente 500 embert végezhetnek ki drogvádak miatt csak Iránban. Általában csempészet vagy terjesztés a fő vád, és mindegy, hogy kannabiszról vagy metamfetaminról van szó.

A lista kakukktojása az Egyesült Államok, ahol bár volna rá lehetőség, hogy halálbüntetéssel sújtsák az extrém mennyiségű (60 tonna vagy 60 ezer tő) drogot birtokló személyeket és azokat, akik drogcsempész-hálózatot tartanak fenn, a gyakorlatban mégsem alkalmazzák ezt a büntetést – az amerikai legfelsőbb bíróság döntése értelmében ugyanis a halálbüntetés csak gyilkosság vagy árulás miatt érdemelhető ki.