rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Egy kulináris utazás


life

Egy kulináris utazás

Adobo, pancit és lechon – akár három barát neve valami latin regényben. Pedig valójában három filippínó ételt jelölnek a szavak. A Fülöp-szigetek az ínyencek Mekkája: az itteni séfek sok nemzet konyhaművészetét összegyúrják.

A Fülöp-szigetek a festői tengerpartok országa – és több ennél. Egészen különleges az itteni konyha is. Az étlapon adobot, lechont és pancitot találunk. Egzotikus, ízletes ételek ezek: jól mutatják, hogy a szigetország kultúrája is mennyire sokszínű.

Feszült figyelem kíséri a séf minden mozdulatát egy főzőkurzuson. Az ország egyik legismertebb mesterszakácsa, Gene Gonzalez épp a filippínó konyha rejtelmeibe vezeti be a hallgatókat.

- A filippínó konyha a szigetek ízvilágából építkezik. Több mint 7000 sziget van itt, és mindegyiknek megvan a maga specialitása. A mi konyhánk ugyanakkor az egyszerűségre törekszik, a hozzávalókat a legtermészetesebb formájukban használjuk fel – mondta Gene Gonzalez.

A szakács-tanoncok a szélrózsa minden irányából jönnek ide, hogy eltanulják az ország konyhaművészetét. A Gonzalez által alapított Ázsiai Kulináris Tudományok Központjában a fennállás 13 éve alatt eddig több mint másfél ezer hallgató végzett. Séfnek lenni ma az egyik legnépszerűbb foglalkozás a Fülöp-szigeteken.

- Nagy családban nőttem fel. Mindenki nagyon szeretett főzni és mindenkinek megvolt a saját specialitása. Gyerekként mindig néztem, ahogy a felnőttek főznek. Az, hogy ide járok, óriási dolog a családban – mesélte az egyik hallgató – Sok mindent tanulunk itt. Olyan technikákat, amiket otthon magadtól nem tanulnál meg soha. Megmutatják azt is, hogy milyen ízeket mivel kombinálhatsz.

A mai menü az egyik legnépszerűbb helyi étel, a Lapu-Lapu.

- Ez egyfajta korallsügér, amit mi Lapu Lapunak hívunk. A belsejét megtöltjük. Gyömbért, citromfüvet és egy kevés hagymát adunk a paradicsomhoz – ezzel töltjük meg a halat. Banánlevélbe göngyöljük, ami még egy kis extra zamatot ad majd neki. Aztán mehet a grillre – magyarázta az iskola alapítója.

A filippínó konyha rendkívüli olvasztótégely: ötvözi az évszázadok óta jelen lévő spanyol, maláj, kínai, japán és amerikai hatásokat. A friss alapanyagok piacát vizes piacnak is nevezik: a portékát itt lemossák, ettől vizes lesz a talaj.

Akárcsak a legtöbb helyi, Gonzalo Misa is kora reggel kezdi intézni az ügyeit. Az adobo nevű étel alapanyagait szerzi be. Ez sokféle módon elkészíthető: marhából, csirkéből, sertésből vagy akár halból. Fokhagyma kell még hozzá, só, bors, ecet és szójaszósz.

- Nagyon szeretünk enni. Általában napi ötször étkezünk. Itt az étkezés mindig szociális dolog, nem szeretjük egyedül csinálni – mesélte Misa úr.

Úgy tartják, hogy filippínó konyha lelke Pampanga tartomány, a fővárostól mintegy 90 km-re északra.

Itt él az ország egyik legismertebb séfje, Claude Tayag. Nem csak mesterszakácsként meghatározó, hanem íróként és művészként is. Házában látja vendégül a kulináris kalandra vágyókat, olyan fogásokkal, mint például a Sisig nevű, leginkább disznósajtra hasonlító helyi étel. Vajon mitől olyan speciális az itteni konyha?

- Azt lehet mondani, hogy az itteni ízek sokkal intenzívebbek, gazdagabbak. Ha például egy recept szerint valamihez egy kanál vaj kell, az itteniek kettőt raknak bele – érzékeltette a különbséget Claude Tayag. – Mindig az a kérdés, hogy hogyan lehetne tovább javítani egy ételt. A fülöp-szigeteki konyha arról szól, hogy egyensúlyozunk az édes, a savanyú, a sós és a kesernyés között – vagy mindezt kombináljuk – tette hozzá a művész-séf.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Szamarkand, egy korszak építészeti csúcsteljesítménye

life

Szamarkand, egy korszak építészeti csúcsteljesítménye