rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A csibész, a szívtipró, a vagány és a hős - Robert Capa arcai


Kultúra

A csibész, a szívtipró, a vagány és a hős - Robert Capa arcai

Most került elő az az 1947-ben készült hangfelvétel, amelyen az utókor először hallhatja Robert Capa hangját. A New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ (ICP) főkurátora, Brian Wallis bukkant rá az exkluzív rádióinterjúra, amelyben többek közt a Milicista halála című világhírű fotója kapcsán azt mondja, hogy egy kép sikere nem a fotóson múlik, az a szerkesztők és a közönség képzeletében születik meg.

Csupán 40 évet élt, és már 60 éve halott. Mégis legalább annyira foglalkoztatja a világ közvéleményét és a kutatókat, mint a ma élő legnagyobb fotográfusok. Robert Capa Friedmann Endre néven 100 éve született Budapesten.

Haditudósító volt, bátor és vakmerő. Öt háborút fényképezett végig a frontvonalból, a spanyol polgárháborútól az első indokínai háborúig. 1954-ben Vietnámban, a harcmezőn vesztette életét.

- Minden adva volt, hogy ő legyen a legnagyobb, de nem a képei miatt lett az, hanem a varázslatos személyisége miatt. Ezt a személyiséget itt, a budapesti belvárosban, a Városház utca 10-ben szedte össze. Itt lett világ csibésze, világ linkje, világ vagánya. Ezt vitte magával. Fényképezni se tudott. Járt ugyan a Pécsi József fotós műtermébe, de csak azért, hogy a csajokat hajtsa – mesélte Kincses Károly fotómuzeológus.

18 évesen vágott neki a világnak, és attól kezdve állandóan úton volt. Berlinben tanulta meg a szakma alapjait, de bátorsága és érzékenysége tette őt naggyá. A New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ őrzi Capa 70 ezer negatívját. Ezekből válogatták ki azt a 937 darabot, amelyből három egyforma pozitív sorozat készült. Az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van.

A budapesti centenáriumi kiállítás Robert Capa négy arcát mutatja be. A fotóriportert, aki hősöket fényképezett, de maga is hős volt, az emigránst, akit űzött az élet és hajtott a kalandvágy, és a szerencsejátékost, aki imádott játszani, és nem félt kockáztatni.

- Játékos az a néző is, aki bejön ide, és felvállalja azt, hogy nem csak képeket lát szép keretben, hanem egy csomó olyasféle installációval is találkozik, amelyek révén kiegészítheti a képet. Tulajdonképpen létrehozhat, mint egy puzzle-t egy Capa-képet, és egy képet arról, hogy mi a sajtófotó – mondta Fisli Éva kurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa.

Ő volt az egyetlen fotós a normandiai partraszállás első hullámában. Ezt az amerikai katonát pedig tőle három méterre lőtték le ’45 áprilisában, Lipcsében. Capa azt is megörökítette, hogyan álltak érte bosszút társai. A kiállításon azt is megnézhetjük, mely felvételek és hogyan kerültek be végül az amerikai Life magazinba. A háború után egyébként ő alapította meg a híres Magnum fotóügynökséget négy haditudósító társával együtt.

A világhírű fotográfus centenáriuma a döntéshozók figyelmét is felkeltette. A fotónak eddig nem volt állami múzeuma Magyarországon, de most végre megalakul a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a Nagymező utcai volt Ernst Múzeum épületében.

- A célunk egyértelműen egy európai hatókörű intézmény létrehozása, amely nemcsak kiállításaival, hanem a mögöttük álló szakmai és oktatási programmal is szeretné elhelyezni magát Európa kulturális térképén – magyarázta Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója.

Mindig ott volt, ahol éppen történt valami. „Ha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel” – vallotta. Ő mindenhez és mindenkihez közel ment, amennyire csak tudott. Így fotózta le többek közt Trockijt és Charles de Gaulle-t. Jó barátja volt John Steinbeck, és szerette Ingrid Bergman.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Amikor hullanak a levelek, beköszönt a dzsesszkorszak Baku városában

Kultúra

Amikor hullanak a levelek, beköszönt a dzsesszkorszak Baku városában