HIRDETÉS“Ne menj és föld a királyhoz fele se tréfa körtánc körtéfa. Szövi szövétnek szöszke a szöszmöt és sose sikerül sose sikkes sikolt tapsikolt. Könnye csorog kuncsorog kámpicsorog keserű pirul az arca és a szíve szakadék. Akkor meglát egy ugribugris kicsike kicsikar kicsoda embert, hosszú macskafarka ringó kacskaringó. Nincs korona se girland se giccs rajtam, ha tudsz, mongyő neki sírva a lány. Én pedig mint a motolla hipp-hopp sodrom hippodrom a szalmaszálat aranyló halomba goromba, de ha nem találja ki a halálfia nevemet mihamar minyonban, akkor nincs pardon nincs parola parabola és viszem a pont jó porontyot magammal.”
Efféle szózuhatagokat zúdít a nézők nyakába Pelsőczy Réka, az Iglic című tündérmese főszereplője. Caryl Churchill szövegét Hamvai Kornél fordította-ferdítette bravúrosan.
A darabban Iglic, az alakváltoztató boszorkány, beépül két fiatal leányanya életébe. Mindennapjaik részévé válik, különböző alakokban és varázslatokkal.
A való világgal párhuzamosan létezik a mézeskalácsházak, banyák, manók, árnyak, lidércek, ágyalatti rémek elfeledett világa. Ott él Vascsontú Vérmumus, Vízilulu, Kiszőce Bubus, Fekete Tündér és még sokan mások. A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház koprodukciójában a hétköznapi és mesebeli világ is megelevenedik Tengely Gábor rendezésében.
Mindkét világ hideg és magányos, közöttük pedig ott bolyong az Iglic, a különös haladzsanyelven beszélő tündér. Egyedül van, épp úgy, mint Lily és Josie, a két kamaszlány, akikkel összekapcsolódik a sorsa. Ezer varázslattal kapaszkodik beléjük, nem akar mást, csak játszani, és azt, hogy szeressék.
Caryl Churchill az egyik legismertebb drámaírónő. 1971-től folyamatosan jelen van a londoni színpadokon. Az Iglic (The Skirker) című drámáját 1994-ben mutatták be a londoni Királyi Nemzeti Színházban. Magyarországon 2000-ban játszották először, a Vígszínházban.