HIRDETÉS„A hollandiai meccstől függetlenül és az egész selejtezősorozattól függetlenül, a szurkolók és a futballszerető emberek folyamatosan át vannak verve, aminek egy oka van: olyan terveket szövünk, olyan dolgokat határozunk el, amik nem reálisak. A másik oka, hogy ezeket nyíltan ki is mondjuk, ami a médián keresztül eljut mindenkihez, így az emberek évről évre csodát várnak. Megdöbbentő, hogy ilyenkor a szakemberek és az edzők egymás hátába döfik a késeket és a másikban keresik a hibát. Egy ilyen kudarc után persze mindenki felszólal és tudja, hol a hiba.”
Az egyik legmagasabban jegyzett magyar labdarúgó szavai a múlt pénteki holland-magyar után, a keddi magyar-andorrai meccs előtt. Szalai Ádám, a német Schalke 04 csatára nem volt részese az amszterdami történelmi vereségnek, Andorra ellen a kezdőcsapatban szerepelt, gólt nem rúgott. A szavai azonban összegzik az elmúlt csaknem 30 év magyar futballjának minden keserűségét, önámítását és hibáját.
Múlt péntek óta nem túlzás azt állítani, hogy még az is állást foglalt a magyar foci újabb mélypontjával kapcsolatban, aki korábban csak a világ- és Európa-bajnokságok közvetítései alatt látott labdát. Amszterdam a magyar labdarúgás legújabb Marseille-e, Irrapuatója és Bukarestje. Szomorú tény, de sikerült az, amire kevesen számítottak: az Egervári-csapat az ArenA-ban feledtette a szeptember eleji bukaresti lélektelen játékot. Nyilván ők sem így akarták, de ez lett belőle.
Maradva a realitások talaján
2011. július 30-án Rio de Janeiróban kisorsolták a 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőcsoportjait. Magyarországot a harmadik kalapból húzták ki. Ugyanonnan, ahonnan a már biztos vb-résztvevő belgákat és a pótselejtezőt játszó ukránokat. Az első két kalapból a hollandokat és a törököket kapta az Egervári-csapat, a negyedikből a románokat. Az ötödik, hatodik kalapból az észteket és az andorraiakat. A selejtezősorozat végén a harmadik helyen zárt az Egervári-Csábi-féle válogatott, ami tulajdonképpen a realitás. Csábi József, az egymeccses kapitány azt mondta, hogy nekik nagyobb álmaik voltak. Kétségtelen, hogy a szurkolóknak is, pláne azok után, hogy a magyar válogatott napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2012. október 16-án 3-1-re megverte a 2002-es vb-bronzérmes Törökországot. A bukaresti 3-0 azonban azt jelentette, hogy a magyar foci 28 év után sem jut ki a világversenyre. Azt nyilván a magyar és a holland labdarúgást ismerők közül senki nem gondolta komolyan, hogy Korcsmár leradírozza a pályáról van Persie-t, vagy Németh Krisztián mesterhármast rúg az ArenA-ban. A magyar szurkolók számára a 8-1 így is elfogadhatatlan.
Mit hozhat a jövő?
Újabb selejtezősorozat, továbbjutás nélkül. A Szalai-nyilatkozat után sokan megtisztulást és a magyar labdarúgás új alapokra helyezését várják. A kérdés, hogy kikkel és hogyan. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke azt mondta, hogy az új szövetségi kapitány valószínűleg egy külföldi sztáredző lesz. A szurkolókat láthatóan sokkolta az amszterdami kudarc, a magyar sportnapilap internetes oldalán megszavaztatta, hogy ki legyen az új kapitány. A válaszadók 30%-a azt mondta, hogy nem számít, ki veszi át az irányítást… Ilyen közegben nem lesz könnyű nagyot alkotni, de egyáltalán van-e rá esély?
Hol az utánpótlás?
A felnőttválogatott mindig a kirakatcsapat, a probléma gyökere azonban sokkal mélyebben van. Ezzel a mostani kerettel egy Henk ten Cate vagy egy Frank Rijkaard kaliberű edző akár ki is juthat a 2016-os, 24 csapatos franciaországi Európa-bajnokságra, fejlődést azonban az sem biztos, hogy jelent. A magyar utánpótlás továbbra is romokban hever, Koman Vladimir és Németh Krisztián generációja után mély szakadék tátong. Belgiumban a 2000-es évek elején új alapokra helyezték az utánpótlásrendszert, az eredmény mára kézzelfoghatóvá vált. A belga válogatott könnyedén kijutott Brazíliába, legjobbjaik Manchester United, Chelsea-szintű csapatokban alapemberek.
A belga szálat az MLSZ is figyeli. A szövetség az Andorra-meccs után közölte, hogy megreformálják az edző- és utánpótlásképzést, a csapatoknál folyó munkát egy belga cég fogja kiértékelni, a jövőben pedig csak azok az utánpótlásműhelyek kapnának támogatást, melyeknél megfelelő minőséget képviselő edzők dolgoznak. A mostani szezonban az NB1-es csapatok 25-ös keretében 8 Magyarországon nevelkedett játékosnak kell szerepelnie, jövőre 12-nek, utána 13-nak. Szalai László, a területért felelős szakember kiemelte, hogy a rendszer felülvizsgálata után az 5 és 13 éves kor közötti focisták képzésére helyezték a hangsúlyt, miután a fő problémák ott vannak. 2020-ig tanulmányi rendszert vezetnének be, hogy az edzők számának növelése mellett a minőség is szerepet kaphasson.
Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy a szövetség eleve a 2016-os Európa-bajnokságra való kijutást ígérte meg. Egervári kapitány kinevezésekor azt mondta, hogy ha nem jut ki a válogatott a 2014-es vb-re, akkor rosszul végezték a munkát. A futballszerető magyar közvélemény most már szkeptikusan áll a focihoz. Akárki is lesz az új szövetségi kapitány, és akármit is fog ígérni, az amszterdami 8-1-es vereséget már senki nem fogja elfelejteni, még akkor sem, ha a Bogdán – Varga, Juhász, Otigba, Sváb – Korcsmár – Dzsudzsák, Kovács I., Huszti – Szalai, Böde tizenegy valahogy kijut Franciaországba.