rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kijev két tűz között


Világ

Kijev két tűz között

Jókora kihívás elé néz az ukrán elnök, legalábbis akkor, ha még mindig abban gondolkodik, hogy megállapodást kötne a szabad kereskedelemről az Európai Unióval. És ennek a kihívásnak az a neve, hogy Julia Timonsenko – ahogy azt Viktor Janukovich maga is megfogalmazta.

Szó szerint azt mondta, hogy a legnehezebb kérdés, amellyel szembesülniük kell, hogy mi legyen Julia Timosenko sorsa.

A volt kormányfő, akit azzal vádolnak, hogy Ukrajna számára előnytelen szerződést kötött a gázszállításról Moszkvával, az elmúlt két év nagy részét egy börtönkórházban töltötte csillapíthatatlan hátfájdalmakkal.

A német külügyminiszter minapi ukrajnai látogatása alkalmával megismételte, hogy Berlin szívesen látná a bebörtönzött politikust gyógykezelésre. Ez persze oldhatná a feszültséget Brüsszel és Kijev között is, hiszen Julia Timosenko kikerülne a börtönből.

Ezt Guido Westerwelle maga is megjegyezte mondván, hogy meghívásuk több kérdésben is konszenzust teremthetne.

Csakhogy Kijevet nemcsak Brüsszel, hanem Moszkva is nyomás alatt tartja. Azt próbálja elérni, hogy Ukrajna inkább Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal lépjen kereskedelmi unióra. Hogy ennek némi nyomatékot adjon, Moszkva szigorította az ellenőrzést az orosz-ukrán határon.

Ott, ahol a híres ukrán csokoládé, a Roshen, egy ideje már nem jut át. Oroszország ugyanis megtiltotta forgalmazását ezzel is jelezve, hogy ez még csak a kezdet, ha Kijev nem hagy fel az uniós kereskedelmi tárgyalásokkal.

Moszkva az uniós tag Litvániának is értésére adta nemtetszését, amikor is kitiltotta a litván tejtermékeket. Indoklásul annyit közölt, hogy az intézkedéssel az orosz fogyasztókat védi.

A Swedbank vezető közgazdásza ugyanakkor egészen biztos abban, hogy Moszkva döntése mögött nem gazdasági megfontolások húzódnak. A litván export ugyanis az orosz élelmiszerpiac egy százalékát sem fedi le. Szerinte egészen biztosan politikai indítékokról van szó. Úgy gondolja, hogy ezek éppúgy visszavezethetőek a Kijevvel formálódó uniós kereskedelmi megállapodásra, mint ahogyan a Gazprom litvániai tárgyalásaira is.

A litván elnök szeptemberben kiállt Kijev mellett, amikor egy tárgyaláson szóvá tette Moszkva barátságtalan politikáját, amellyel akadályozni igyekszik Ukrajna uniós közeledését. Elemzők szerint a gesztusnak nyomatékot ad, hogy Litvánia az első volt az egykori szovjet tagköztársaságok között, amely kikiáltotta függetlenségét.