rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Drónokkal a múlt nyomában


Sci-tech

Drónokkal a múlt nyomában

Svájcban, az A1-es autópálya Vidy felé vezető szakaszán vagyunk, Lausanne-tól nem messze. Felbontották az aszfaltot, hogy a régészek fel tudják tárni egy gallo-román település megmaradt emlékeit. A munka jelentős része hosszú és unalmas, de szerencsére van egy új segítőtárs. Az ásatási területről készülő 3D-térképhez ugyanis egy drónra szerelt kamera készíti el a szükséges felvételeket.

- Két illetve két és fél méterenként lefotózzuk az egész területet. A fényképek átfedéssel készülnek, és az összeillesztés után megkapjuk a 3D-képet – magyarázta a régésztechnikusok vezetője, Olivier Feihl.

Az archeológusok számára ez az új technológia felér egy kisebbfajta forradalommal.

- Korábban mindent saját kezűleg kellett megcsinálnunk. Minden egyes réteget lefotóztunk. Ezzel az új eszközzel sokkal gyorsabban jutunk eredményre – mondta Sebastien Freudiger, az Archeodunum svájci régészettechnikai cég munkatársa.

A drón tíz perc alatt elkészíti a szükséges felvételeket, amelyek alapján a számítógép összeállítja a milliméter pontosságú 3D-képet.

A régésztechnikusok vezetője, Olivier Feihl elmagyarázta, hogy a képeket egy speciális fotometrikus program segítségével illesztik össze. Minden egyes felvételt GPS segítségével pozicionálnak a megadott horizontális pontok alapján. Ezek után pedig elkészül a 3D-modell. Az archeológusok számára hasznos eszköz a nagyközönségnek is érdekes lehet.

- Nagyon gazdag adatbázisra tudunk így szert tenni, amit aztán az interneten bárki megnézhet, akit érdekel az ásatás – tette hozzá Oliver Feihl.

Robert Michel a prehistorikus kerámiák specialistája, és rajong a technológiai újdonságokért. Az a vágya, hogy minél több embernek megmutathassa ezeket a szép tárgyakat.

A régésznek az a nagy szerencséje – meséli -, hogy amikor ott áll egy rom előtt, el tudja képzelni, sőt pontosan látja, melyik kő, miért van épp ott, ahol, mi volt az eredeti funkciója például egy római villában. A földi halandó számára azonban mindez néhány kőoszlop csupán, amely útban van. Aki nem ért hozzá, nem látja a lényeget.

Itt van például ez a Vicques melletti római villa. A látogatónak nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy elképzelje az eredeti épületet.
Robert Michel azonban egy második, virtuális életet lehelt a térbe. A közönség számára így sokkal könnyebb felfedezni ezt a világot anélkül, hogy kilépne a szobájából.

- Egyes brit és amerikai egyetemeken teljesen természetes az ilyen digitális modellek alkalmazása – mondta Robert Michel.

A vicques-i római villától néhány kilométerre, már francia területen található a mandeure-i római színház. Ide már táblagéppel a kezükben érkeznek a látogatók, hogy lássák, amit nem látnak.

- Valójában a színház 3D-rekonstrukciójának adatait feltelepítettük a táblagépre a pontos GPS-koordinátákkal összepárosítva. Amikor tehát besétálunk a színházba, a gép kijelzőjén mindig éppen azt láthatjuk, amit kétezer évvel ezelőtt láthattunk volna. A 10-15 méter magas falak láttán egy gigantikus épületben találjuk magunkat – magyarázta a Numeri4D nevű projekt vezetője, Ludovic Messinger.

Drónok, virtuális világok, kiterjesztett valóságok, megannyi új technológiai eszköz, amely mind azt a célt szolgálja, hogy jobban megérthessük múltunkat.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Az autó, amely magától beáll a parkolóba

Sci-tech

Az autó, amely magától beáll a parkolóba