NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ultranacionalista előretörés Oroszországban

Ultranacionalista előretörés Oroszországban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A bevándorlók által látogatott bevásárlóközpont megtámadása azt mutatja, hogy a moszkvaiaknak valamiből elegük van. A mostani gyilkosságot követő utcai akciók nem egyediek, hiszen 2010 decemberében hasonló események játszódtak le. Akkor is egy moszkvai fiatal halt meg, Kaukázusiak voltak a gyilkosok. Órákon belül több tízezer nacionalista vonult az utcákra a fővárosban, azóta ismét a régi ellenség vált célponttá: össztűz a bevándorlók ellen.

Csak Moszkvában, valamivel több mint egymillióan laknak olyanok, akik valamelyik volt szovjet tagállamból érkeztek, közülük 300 ezren illegálisan telepedtek le az orosz fővárosban, nagy részük Közép-Ázsiából vagy a Kaukázusból származik. Többségük ipari telepeken dolgozik, és rendkívül szegény körülmények között él. Saját piacokon vásárolnak, melyeket állítólag a saját jogszabályaik szerint működtet a saját maffiájuk. A kihívás tehát: azonosítani a szervezett bűnözés érintett csoportjait.

Az elmúlt időszakban már a politikusok is vitatkoztak a megoldásról, de a probléma gyökerei mélyre nyúlnak vissza. Egyrészt a Szovjetunió összeomlása okolható a mostani helyzetért, másrészt egyértelmű, hogy mióta Vlagyimir Putyin megjelent a közéletben, kiéleződött a konfliktus. Az elnök által hangoztatott nemzeti büszkeség egyes csoportoknál nacionalizmussá és idegengyűlöletté fajult, ennek egyik legerőteljesebb jele, a kozákok rehabilitációja.

Az éremnek tehát itt is két oldala van. Oroszországban sokan a problémák fő forrásának nem a bevándorlókat, hanem az ultranacionalistákat tekintik. A szélsőséges csoportok minden évben úgynevezett “Orosz menetet” tartanak a nagyobb városokban az általuk csak “fekete inváziónak” hívott bevándolás ellen.

Az orosz lakosság 20%-a muzulmán. Magát az országot mindig is egy olvasztótégelynek tartották, ennek ellenére a rasszizmus egyre erősebbé válik. Évente 30-50 rasszista-indíttatású gyilkosság történik, és minden 10. napban megsértik a bevándorlók emberi jogait.

Az Euronews Olga Gulinát, a Migration Policy Institute alapító-vezetőjét kérdezte az oroszországi helyzetről.

Euronews: Moszkva utcáin nem ritkák a bevándorlók által elkövetett gyilkosságok. Ezek hatalmas tiltakozásokat váltanak ki. Mit gondol, mi lehet ennek a hátterében?

Olga Gulina: Sajnos Oroszország is olyan folyamatok játszódnak le, mint Franciaországban, Svédországban vagy Nagy-Britanniában, ahol hasonló események történtek. A problémát a bevándorlók okozzák. Arra azonban senki nem tudja a pontos választ, hogy pontosan mi és miért történik. Például idén júliusban egy nagyon hasonló helyzet állt elő Pougatchev városában, a Volga környékén, ahol ugyanilyen zavargások törtek ki. Most éppen a fővárosban, Moszkvában mentek ki az utcákra az emberek. Szerintem akár még rosszabbra is fordulhat a helyzet, mert a politika nem kezeli a problémát. Nincs megfelelő összhang a helyi lakosság és a bevándorlók között. Ez esetben pedig látjuk az eredményt, látjuk azt, hogy egy gyilkosság milyen haragot vált ki az emberekből. A bevándorlók ilyen helyzetben védtelenné válnak.

- El lehet ezt kerülni? Ezt a mostani helyzetet lehet-e egyáltalán a migráció számlájára írni, vagy más tényezők vannak a háttérben?

- Ki lehet kerülni egy ilyen helyzetet, de a bevándorlási politika 10-15 éves lemaradásban van. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha ma teszünk valamit, annak legkorábban 5-10 év múlva lesz hatása, tehát amit ma Oroszországban látunk, az annak az eredménye, hogy 10-15 éve nem tettünk semmit. El lehetett volna kerülni a moszkvai zavargásokat, csak előre kellett volna gondolkodni, mostmár azon kell dolgozni, hogy minél kevesebb hasonló esemény történjen a jövőben.

- Mi a teendő? Más országokban vannak pozitív tapasztalatok?

- Természetesen vannak, számos vélemény és javaslat van. Egy 1968-as amerikai szociológiai tanulmány négy olyan modellt javasolt, melyek a helyi lakosság és a bevándorlók kapcsolatát rendezhetik. Négy fogalomról van szó: integráció, asszimiláció, szegregáció és marginalizáció. Minden ország maga választ a modellek közül, attól függően, hogy mire van szüksége. Oroszország most a francia példát követi, ugyanazokkal a hibákkal. Franciaország a marginalizációs politikát választotta, vagyis teljes mértékben elkülönítette a bevándorlókat a helyiektől. A migránsok hozzájárultak az ország GDP-jéhez, ugyanakkor a társadalom szélére sodródtak. Egy másik példa Németország, amely az asszimilációt választotta, a bevándorlók és a helyiek közösen élnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Titokban tárgyal a Kreml a Moszkvában bebörtönzött amerikai újságírót érintő fogolycseréről

Putyin: Nem támadunk meg egyetlen NATO-tagállamot sem

A Crocus-dráma óta keményen rászállt az orosz rendőrség a tádzsik állampolgárokra