rendkívüli hír

IMF: újabb gazdasági válság jöhet

Éppen ezt olvassa:

IMF: újabb gazdasági válság jöhet

Betűméret Aa Aa

Vánszorgó világgazdaságra számít 2014-ben az IMF. A Nemzetközi Valutaalap felülvizsgálta féléves előrejelzéseit, és nem zárja ki egy újabb válság kialakulásának esélyét sem, de ebben már nem Európa lesz a probléma forrása.

A lassulás oka a feltörekvő országok, főleg azok, amelyeknek önfinanszírozhatósága a külföldi befektetőktől függ. Ha ehhez hozzáadjuk az Egyesült Államok pénzügyi bizonytalanságát, összegezve az IMF 0,3 %-os globális GDP csökkenésre számít.

Persze lesznek országok, ahol az IMF gazdasági növekedésre számít. Kínában 7,3%-os, az Egyesült Államokban 2,6%-os, Japánban 1,2%-os, az eurozónában pedig 1%-os emelkedést vár a Valutaalap. Mindezek ellenére a válságból való kilábalásnak még nincs vége.

- A fejlett gazdaságok még nincsenek kint a vízből. Az államadósság és néhány esetben a lakosság valamint a cégek hitelállománya is nagyon magas, ez pénzügyi szempontból nem fenntartható helyzet. Eközben a munkanélküliség tartósan magasan marad – mondta Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is arra számít, hogy még nehéz évek állnak előttünk.

- Láttuk a válságot, és most az átmenetnek lehetünk szemtanúi. A nagy gazdasági válságból kezdünk kilábalni, de az átmeneti időszak komoly változásokkal jár, és ezek a változások lassan valósulnak meg és nem könnyűek, sok ország számára az elkövetkezendő évek az alkalmazkodás évei lesznek – mondta Christine Lagarde.

Mindennek ellenére a Crédit Suisse becslése szerint világ háztartásainak összvagyona soha nem látott szintre emelkedett, az elmúlt 10 évben 68%-al növekedett.

A leggazdagabb ország Svájc – ahol az egy főre eső vagyon 380 ezer euró, vagyis 112,5 millió forint. A második Ausztrália, majd Norvégia és Luxemburg következik a sorban.

A bank jelentésében olvasható az is, hogy a világ milliomosainak száma egy éven belül két millióval nőtt. A dokumentum azonban éles aránytalanságokra is felhívja a figyelmet: a globális vagyon 86%-a ugyanis az emberiség mindössze 10%-ának kezében van.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese, David Lipton az Euronews-nak azt mondta, hogy a következő években a bankokra kulcsszerep hárul majd.

Euronews: Immáron öt éve tart a világgazdasági válság. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. A középosztály folyamatosan erőlködik. Milyen folyamatokat várhatunk a közeljövőben? El lehet mozdulni valamerre?

David Lipton: A legfontosabb dolognak azt tartom, hogy a globális gazdaság ismét működőképes. A fejlett országok talpraálltak, és bár lassult a növekedés, próbálunk mindenkinek segíteni, így az egész világ gazdasága talpraállhat. Ugyanakkor tény, hogy a jövedelmek közti különbségek nőttek. Ez egyrészt azért van, mert ez az időszak a munkanélküliek számára igencsak nehéz, másrészt a globalizációs és technológiai újítások, változások miatt jelentős nyomás nehezedik mindenkire, ez pedig azt eredményezi, hogy egyes piacok jelentős nyereségeket könyvelnek el. A legfontosabb kihívás számunkra, hogy segítsük az egyes országokat, és pénzügyi rendszerüket, azért, hogy a korábbihoz hasonló események mégegyszer ne történhessenek meg.

- Nagyon sok országban az emberek több banki kölcsönt vettek fel, mint amennyit vissza tudnak fizetni. Elvesztették a munkahelyüket, az otthonukat és a nyugdíjukat. Az IMF milyen politikát folytat? Akik rosszul kezelték a pénzüket, azokat is büntetik?

- A jövő szempontjából nagyon fontos, hogy a bankok mentőövet nyújtsanak mindazoknak, akik rászorulnak, a felügyelőbizottságok pedig ezt ellenőrizzék. A nemzetközi gazdasági közösség néhány éve kiemelt feladatként kapta, hogy pontosabban szabályozza a pénzügyi folyamatokat. Szerintem jelentős fejlődés történt, bár nem vagyunk meggyőződve arról, hogy minden a megfelelő módon megy, de fontos, hogy az új szabályokat elfogadták és követik. így a jövőben nem kell attól tartani, hogy ismét összeomlik a globális pénzügyi rendszer.

*- Úgy tűnik, hogy az IMF arra próbálja ösztönözni a segítséget kérő országokat, hogy másfajta gazdaságpolitikát folytassanak. Ezt a támogatás feltételeként kérik, de van aki szerint ez zsarolás.

- Nem kell velünk feltétlenül üzletet kötni, aki nem akar, annak nem muszáj. Sok helyen a mi pénzügyi segítségünk nélkül nem működne a gazdaság. Amennyiben vállalják a feltételeinket, akkor az ő helyzetük fog javulni. Lényegében támogatást kapnak, nem tőlünk, mint intézménytől, hanem a tagjainktól. Úgy gondolom, hogy hasznosak voltak azok a tanácsok, melyekkel az európai országokat segítettük a válság alatt, ebbe természetesen beletartozik az a pénzügyi segítség is, melyet az Uniótól és tőlünk kaptak az egyes államok.