rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mit kezdhet az iskola a nemzeti identitással a globalizáció korában?


learning world

Mit kezdhet az iskola a nemzeti identitással a globalizáció korában?

A globalizáció korában sokan tanulnak külföldön vagy nemzetközi iskolában a versenyképes tudásért. Hogyan lehet a nemzeti identitást megőrizni egy multikulturális oktatási környezetben?

Egy német iskolába csupa portugál anyanyelvű gyerek jár, a világ összes földrésze képviselteti itt magát. A berlini Neues Tor – Új Kapu – iskolában a tanárok a diákokhoz hasonlóan sok országból érkeztek: Portugáliából, Angolából, a Zöld-foki-szigetekről vagy Brazíliából. A tantárgyak többségét portugálul oktatják. A gyerekek kiskoruktól hozzászoknak ahhoz, hogy a sajátjuktól eltérő kulturákat, értékrendeket befogadják. Azt az igazgató, Bernhard Riemer is elismeri, hogy vannak a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok az iskolában, de ezekre igyekeznek pedagógiai kihívásként tekinteni.

A globális tudásgazdaság az egyik olyan elmélet, amely a nemzetközi környezetben az oktatással foglalkozik. Dániában, az Aarhus Egyetemen már ez alapján képzik a világban bárhol érvényesülni képes oktatásantropológusokat. Mindössze harminc fiatalt vettek fel a képzésre. A diákok megtanulják, hogyan működik az oktatás és a tanulás eltérő nemzeti és kulturális viszonyok között, a hallgatól specializálódnak, és tanulmányaik alatt három-öt hónapot külföldi terepgyakorlaton töltenek. Az itt oktató Gritt Nielsen egyetemi docens szerint meglehetősen sokan tervezik, hogy Kenyába mennek gyakorlatra, hogy ott tanulmányozzák az alapfokú oktatást, és azt, hogy a rendszer hogyan küzd meg a nyomasztó szegénység kihívásaival vagy hogyan kezeli a szülők elvárásait.

De mehetnének akár Guatemalába is, ahol egy olyan projekttel találkozhatnának, amely azzal foglalkozik, hogy elszigetelt településen élő gyerekeket kössön össze a nagyvilággal. Az Agua vulkán lejtőin kétezer méteres magasságban fekvő tizenötezres Santa María de Jesúsban korábban külföldit sem nagyon láttak. Amióta viszont megnyílt a Kemna’Oj iskola a gyerekeknek megnyílt a világ. Az iskola az amerikai From Houses to Homes Alapítvány által összegyűjtött adományokból épült. Még az épületet is ingyen tervezték meg a Syracuse Egyetem építészhallgatói.

Az egyik tanár, Hannah Woodward szerint a külföldi önkéntesekkel közösen sikerült a semmi közepén Guatemala egyik legjobb iskoláját létrehozni, amelyben sokkal több kapcsolattal bírnak és ismerettel rendelkeznek a világról a gyerekek, mint a többi intézmény tanulói. A külföldi gyerekekhez interneten keresik és találják meg a kapcsolatot, a felszerelést az iskola adja. Az ide járó gyerekek tudatosabban is élnek. Már nem szemetelnek, és próbálják újrahasznosítani a hulladékot is. A nemzetközi háttér ellenére az iskolában hangsúlyosan tanítják a gyerekeknek a környék történelmét, a helyi értékeket. Mottójuk: “csak akkor értesz meg más kultúrákat, ha a sajátodat már nagyon jól ismered”.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Otthoni tanulás: nélkülözhetetlen vagy kártékony?

learning world

Otthoni tanulás: nélkülözhetetlen vagy kártékony?