rendkívüli hír

Tajvan státusza az egyik befagyott konfliktusok, amely a II. világháború vége óta veszélyezteti Délkelet-Ázsia biztonságát. Tajvan függetlennek tekinti magát, de Kína ezt vitatja. Peking és Tajpej viszonya javulni kezdett az új elnök kinevezése óta. Tajvan most viszont kereskedelmi egyezményt kötne az EU-val. Másrészről Tajvan felajánlotta, hogy közvetít a Kína és Japán közötti vitás kérdésekben. Erről is beszélgettünk egy exkluzív intejrúban a tajvani elnökkel, Ma Jing-csiuval.

Euronews: – Köszöntjük elnök urat az Euronews-on. Tajvan fontos kereskedelmi parnere az EU-nak. Kezdeményezés történt a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére az EU-val, de a tárgyalások még nem kezdődtek el. Fontos-e Tajvannak ez az egyezmény?

Ma Jing-csiu: – Mindkét fél számára elsődlegesen fontos a szabadkereskedelmi egyezmény és a gazdasági együttműködésről való megállapodások előkészítése. Tavaly 48 milliárd dollár értékben zajlott kereskedelem az EU és Tajvan között. Az EU a legnagyobb befektető Tajvanon, több mint 32 milliárd dollár értékben.

Euronews: – Az EU más ázsiai országokkal, az önök versenytársaival is kezdeményezi szabadkereskedelmi egyezmények kötését. Dél-Koreávak lezárultak, Japánnal pedig folyamatban vannak a tárgyalások. Tartanak attól, hogy Tajvan lemarad?

Ma Jing-csiu: – Dél-Korea és az EU két évvel ezelőtt írta alá a dokumentumokat. A világpiacon Dél-Korea a legnagyobb versenytársunk. Így ezzel a veszéllyel komolyan számolnunk kell. A Dél-Korea és az Egyesült Államok között kötött szabadkereskedelmi egyezmény már most hatással van az amerikai exportunkra. Már most érzhető a lemaradásunk, ezért vissza kell kapaszkodnunk, amilyen hamar csak tudunk.

Euronews: – Ön szerint milyen előnye származik az EU-nak az egyezményből?

Ma Jing-csiu: – Egy Dániában végzett szakmai kutatás szerint az EU és Tajvan közötti szabadkereskedelmi egyezmény 10 milliárd dollárral növelné az EU-ba irányuló tajvani exportot. Európa számára a következő 2-5 évben 12 millirád dollár lehet a növekedés. Tajvan Kelet-Ázsia közepén fekszik. Több ország számára Kínával és Európával egyaránt fokozhatja a kereskedelmet egy ilyen megállapodás.

Euronews: – Az ön hivatali ideje alatt Kína és Tajvan gazdasági kapcsolata erősebbé vált. Jelenti ez a két ország közeledését?

Ma Jing-csiu: – Úgy vélem, hogy Kínával valóban fejlődik a kapcsolatunk. Az utóbbi évtizedben Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Ezalatt igyekeztünk fokozi a kétoldali kereskedelmet, figyelve, hogy az összkereskedelmen belüli aránya nem növekedjen túl gyorsan. Amióta hivatalban vagyok, a Kínával való kereskedelem 160 milliárd dollárral bővült évente. Mivel más országokkal is bővült a külkereskedelmünk, a részarány nem növekedett túlzottan.

Euronews: – Európa számára előnytelen, hogy a tajvani piac bizonyos szegmensei zárva vannak az európai vállalatok előtt. Készen áll-e Tajvan megnyitni piacát az európai cégek előtt? Például a szogáltatások terén?

Ma Jing-csiu: – Ami a szolgáltatási szektort illeti, efféle gazdasági egyezményt már kötöttünk Új-Zélanddal, és készek vagyunk aláírni hasonlót Szingapúrral. Az egyezmények aláírása után az importtarifák a termékek 85 százaléka esetén nullára esik. Így ha gazdasági együttműködésről állapodunk meg az EU-val, a tartalma nyilván hasonló lesz.

Euronews: – Segítheti-e egy Európával kötött szabadkereskedelmi egyezmény Tajvan nemzetközi pozíciójának erősítését?

Ma Jing-csiu: – Az elmúlt 60 év alatt a nemzetközi politikai nyomás miatt elszigetelt ország voltunk. Annak ellenére, hogy Tajvan fontos kereskedő nemzet. Tajvan importja és exportja globálisan a 17-18. Ez nem hagyható figyelmen kívül. Így amikor a gazdasági együttműködésről kötünk megállapodásokat más országokkal, növekszik a nemzetközi mozgásterünk is. Persze nem kizárólag a kereskedelemtől és a befektetésektől várjuk ezt. A nemzetközi színtéren békeközvetítőként, humanitárius segítségek nyújtójaként igyekszünk megmutatni, hogy Tajvan előny a nemzetközi közösség számára, és nem kötelezettség.

Euronews: – A térségben az egyik fenyegetést a Japán által Szenkakunak, Kína által Diaojunak hívott szigetek területi vitája jelenti. Ezekre az olajban és földgázban gazdag szigetekre igébyt tart Japán, Kína és Tajvan is. Ön hangoztatta a kelet-kínai-tengeri béke fontosságát, de a nyári feszültségek óta reálisnak tartja ezeknek a forrásoknak az elosztását?

Ma Jing-csiu: – A Diaojuta-szigetek szerves része a Kínai Köztársaság szuverén területének, és Tajvanhoz tartoznak. Ez súrlódást okozott Japánnal az elmúlt négy évtizdeben. Ezév áprilisában halászati egyezményt írtunk alá Japánnal, hogy legalább a halászatban átmeneti megoldást érjünk el. Annak ellenére, hogy a hovatartozásról folyó vita zajlik, az erőforrások megoszthatóak lennének. Ha ez megtörténne, elvenné a többi vita élét, és később rendezhetővé válna a területi kérdés is.

Euronews: – Ennek modellezésére tekintetbe vettek európai példát?

Ma Jing-csiu: – Az Északi-tenger alatt tévő kőolajkészlet kérdése például európai referencia lehet. Precedensként szolgálhat azokban a térségekben, ahol az erőforrásokról vita alakult ki. De hogy hasonló megoldást el tudunk-e érni, az attól függ, hogy milyen hajlandóságot mutatnak a szomszédos országok.

Euronews: – Az ön javaslatában végül a szuverenitás rendezése megoldatlan marad. Mi lenne a politikai megoldás, kinek a fennhatósága alá tartoznának a szigetek?

Ma Jing-csiu: – A végső állásfoglalás az ilyen kérdésekben szükségszerűen politikai jellegű. De az út, amely során eljutunk a politikai megoldásig, olykor megengedi az erőforrások megosztott kiaknázását, ami simábbá teszi a politikai megállapodást. A Diaojutai-szigetek ügyében érintett Japán, Kína és Tajvan. Átfogó rendezési megoldást kell keresnünk. A rövidtávú egyezségek, mint például a halászati Japánnal, növelik a térségről szóló vita rendezésének esélyét. Úgy vélem, hogy ez az egész régió előnyére szolgál.

Euronews: – Elnök úr, köszönjük a beszélgetést!

Ma Jing-csiu: – Én is köszönöm.