rendkívüli hír

Cigányügy: kitoloncolás vagy befogadás?

Éppen ezt olvassa:

Cigányügy: kitoloncolás vagy befogadás?

Betűméret Aa Aa

Miközben Franciaországban kitoloncolás fenyegeti a kelet-európai romákat, Belgiumban sok helyen állami segítséget kapnak a beilleszkedéséhez. Brüsszel Saint-Josse nevű negyedében például az önkormányzat mediátorként alkalmazza a romániából érkezett Florint, hogy segítse a cigányok mindennapjait. Elsősorban arra figyel, hogy a gyerekek iskolába járjanak.

Perla, ez a romániából érkezett kislány azt magyarázza, október elsején kezdett iskolába járni, szeretne megtanulni olvasni, majd franciául és hollandul beszélni.

Florin rendszerint az iskola és a szociális hivatal között ingázik. Ő az összekötő kapocs az intézményrendszer és a helyi roma közösség között. A kerületben körülbelül ezerháromszázan vannak romák.

- Az üzenetem egyszerű, a romákkal dolgozom a romákért – mondta Florin Muntean.

A helyi általános iskolába minden évben érkeznek roma gyermekek, de sokan közülük nem maradnak sokáig a közösségben.

- Octavian 12 éves volt, soha nem járt iskolába, a nevét sem tudta leírni – magyarázta az iskolaigazgató. – Megtanítottuk erre a számítógépen, nagy élmény volt. Aztán egy szép napon nem jött többé – tette hozzá az igazgató.

Perla családjának az önkormányzat ad lakást, az anya négy gyermekről gondoskodik, a férje börtönben ül. A nő azt mondja, taníttatni akarja a kicsiket.

- Nem hagyom, hogy úgy nőjenek fel, mint én. A szüleim nem írattak be az isolába, nem tudok olvasni, nem tudok semmit – mondta Maria Sava.

Brüsszel multikulturális város, ahol az együttélés nem mindig könnyű. 2010-ben és 2011-ben nagy számú cigány érkezett és az első időszak nem volt felhőtlen az új szomszédokkal.

- Voltak lopások és sokan tettek megjegyzéseket rájuk, de mára egyészen nyugodt lett a hangulat – mondta egy helyi vendéglős, Chand Kapoor.

Florin a saját módszereivel segíti a beilleszkedést. Azt mondja, néha nagyon nehéz meggyőzni a romákat, hogy változtassanak szokásaikon.

- Sokan nem hajlandóak változtatni a hagyományokon és a mentalitáson – magyarázza a segítő. – Ilyen például a koldulás. Nem szeretem, ha gyerekkel koldulnak, a gyereknek az iskolában a helye – tette hozzá Florin.

A lényeg Florin szerint a szülők meggyőzése, a tanulás és a kapcsolat az intézményrendszerrel. A hivatásos segítő azt mondja, a beilleszkedés hosszú és nehéz út, de az első eredmények már lászanak Brüsszelben.

Audrey Tilve a Brüsszeli Szabadegyetem kisebségi ügyekkel foglalkozó szakértőjét, Corinne Torrekens-t kérdezte a romák helyzetéről.

- A francia belügyminiszter éles nyilatkozata ismét a felszínre hozta a kérdést: vajon a cigányok többsége hajlandó beilleszkedni és elfogadni egy konvencionális életmódot? Hajlandóak taníttatni a gyermekeiket és ha lehetséges, dolgozni is?

Corinne Torrekens – Világos, hogy az egyes roma közösségek különfélék és eltérő a felépítésük. Ott vannak például a vándorcigányok, akik csak ideiglenesen maradnak egy helyeben és átmeneti szállásokon élnek. Ezek a csoportok Brüsszelben például nem köthetőek a szervezett kolduláshoz, inkább más problémák jellemzőek, mint például a gyermekeik oktatása. Ez gondot jelent a hazájukban, Szlovákiában és Romániában is. Az ő beilleszkedésük egy hosszú folyamat, amelynek része az egyénekre szabott támogatás is.

Euronews – Ez terepmunka, amelyet főleg szociális munkások végeznek. Mégis, mennyi időre van szükség, hogy lássuk az eredményt?

Corinne Torrekens – Ebben az ügyen a helyi önkormányzatok és a régiók vannak a frontvonalon a szociális munkásokkal és mediátorokkal. Azt mondanám, hogy legalább egy generációnak el kell telnie a roma családok beilleszkedéséig Nyugat-Európában.

Euronews – Térjünk ki Európa szerepére. Az integrációs stratégiák támogatására egy 50 milliárd eurós alap áll rendelkezésre, főleg szociális célokra. De vajon minden tagállam kihasználja ezt?

Corinne Torrekens – Ahogy korábban mondtam, az önkormányzatok vannak a frontvonalon. És az a tapasztalatunk, hogy nemzeti szinten hiányzik a támogatás. Például Belgiumban nincs politikai akarat arra, hogy kihasználják az európai eszközöket. A belga nemzeti stratégia nem foglalkozik a vándorló életmódot folytató családok elhelyezésével, ezért nem is lesz képes megoldani a beilleszkedés problémáját.

Euronews – És más országok?

Corinne Torrekens – Ugyanez a helyzet Franciaországban. Az első helyi szintű tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatos támogatásra van szükség nemzeti szinten, például a beiskolázási programokban. És nemzeti szinten kell, hogy legyen törekvés arra, hogy kihasználják az európai uniós forrásokat.